A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

b) Egyéb társadalmi és politikai irodalom (1, 2, 3, és 92—99 szak.)

E szakok kihasználtsága igen vegyes. Az ismeretterjesztő irodalomnak mintegy harmadát ez a szakcsoport teszi ki. A forgalmi statisztikából már tudjuk, hogy igénybevétele egyáltalán nem áll arányban e nagy számmal. Különösen problematikussá válik kihasználtsága, ha szakcsoportonkénti elemzést vizsgálunk, mint ahogy ezt néhány könyvtár megtette. Figyelembe kell itt venni, hogy e szakban kapott helyet a legtöbb, már az előbb említett, időt nem álló brosúra, pl. a 331-es szakcsoportban a „Szocialista termelés könyvtára” sorozat. A 3. sz. könyvtárban 300 kötet vane csoportban, melyek közül 1956 óta 15 kötetet kölcsönöztek. E csoporton belül a legkeresettebb egybehangzóan az érdekesen megírt politikai irodalom, mint amilyen Kennedy: A Ku-Klux-Klan tagja voltam, vagy az újabbak között Rickett: Kémek voltunk Kínában, Kraus-Kulka: Halálgyár, stb. Többen megemlékeztek arról, hogy igen keresettek az ellenforradalomról írt riportok és dokumentumkötetek is. A fehér könyveket (Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben. I —IV.) több helyen újra kellett köttetni s ezért hibának tartjuk, hogy néhány helyen ezeket nem kellő gonddal vásárolták, illetve nem kellően ajánlották. Népszerű a szociográfia, mint Illyés: Puszták népe (kötelező irodalom is), vagy E. E. Kisch riportjai.

A közgazdaság, jog tárgyköréből sok felesleges könyv van a kerületi könyvtárak állományában. Ezt elsősorban a régebbi a gyűjtőkör nem tiszta meghatározásából fakadó szer- zeményező politika magyarázza. A 3. sz. könyvtár jelentése szerint 87 jogtudományi kötetéből a legtöbbet öt olvasónál kevesebb olvasott s tíznél többencsaka nagy perekkel foglalkozó műveket olvasták. A 7. sz. könyvtárban raktáron levő 92 jogi kötetből 82-t 1955 óta senki sem olvasott. A 44. sz. könyvtárban 32 jogi könyv közül csak 15-t olvastak. A gyűjtőkör teljes félreértését bizonyítja e tárgyban a 26. sz. könyvtár néhány egyáltalán nem kölcsönzött kötetének címe :

Pénzügyi jog hatályos jogszabályai A szállítási szerződések A szovjet polgári jog. 1—2. k.

Újlaki—Vadas: Gazdasági jog A szocialista gazdaság statisztikája

Bárány—Lukács: Iparstatisztika a közgazdasági technikumok számára A községgazdálkodás statisztikája A magyar államigazgatási jog alapjai Államigazgatási létszám- és béralapgazdálkodási útmutató

Viszonylag többször vették igénybe a hadtudományi jellegű müveket, mint pl. Bragin: Moszkvától Berlinig. A 3. sz. könyvtárban 24 kötet van a hadtudomány köréből, s egy sincs, amit egyáltalán ne olvastak volna. Több mint a fele 10-nél többször volt olvasónál.

A néprajz a 3-as szakon belül a legkeresettebb. A „Népek meséi” sorozatban megjelent kötetek, Tóth Béla: Magyar anekdotakincsének új megjelentetése hézagpótló volt. Figyelemreméltók a 10. sz. könyvtárban e szak elemzésénél szerzett tapasztalatok:

A leltár szerint 174 kötetünk van e tárgykörből. A raktárban 103 kötetet találtunk. Ezek közül:

1— 5 olvasó olvasott

................ 53 kötetet

5

—10 olvasó olvasott................ 26 kötetet

1

0—20 olvasó olvasott................ 10 kötetet

20-nál több olvasó olvasott ___ 14 kötetet

Sok felszabadulás előtt megjelent kötet között: Sebestyén: Magyar honfoglalás mondái 59 olvasónál volt. (1935-ig 31-nél, 1955 után 14-nél). Réthei Prikkel Marian: A magyarság táncai, 1924-ben jelent meg, 1934-ig 36, 1955-ig 3, 1955 után 2 olvasó olvasta, összesen 41-en. E szakon belül a népmesegyűjteményeket nemcsak a szak iránt érdeklődők, hanem mások, esetenként gyerekek is olvassák. A „Süss föl nap” c. gyűjtés két példányára is ez az állítás vonatkozik. Mindkettő kötését már javították, lapjai elrongyolódtak.

A közművelődés, pedagógia köréből gyűjtött anyag nagyobb része keresett. A 26. sz. könyvtár 113 kötete közül csak 15-t, a 44. sz. könyvtárban 103 közül 25-t nem kölcsönöztek

59