A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

Az 1956. évi 497 előadástól még messze vagyunk; törekvésünk azonban nem a számszerű, hanem a minőségi fejlődés.

A könyvismertető kiállítások jelentik a propaganda-munka számbelileg legnagyobb részét. A kiállításokat általában valamely aktuális évfordulóhoz kötik a kerületi könyvtárak.

így rendeztek a kerületi könyvtárak Arany János, Ady Endre, Juhász Gyula, Kodály Zoltán, Szabó Lőrinc, József Attila, Móra Ferenc, Goethe, Aragon stb. emlékkiállítást az irodalom és művészet nagyjairól; Lenin emlékkiállítást, Szabó Ervin kiállítást; természettudományos kiállításokat a műholdakról, az emberről, a helyes táplálkozásról stb. Néhol rendszeresen kiállítják az új szerzeményeket is. Kiállításokat (rendszerint előadással egybekötve) rendeztek a nemzeti és munkásmozgalmi ünnepek tiszteletére: április 4, május 1, augusztus 20, november 7. alkalmából. Néhány kiállításhoz (az Októberi Szocialista Forradalom, Szabó Ervin emlékkiállítás) a központ által rendelkezésre bocsátott dekorációt sikerrel használták fel a helyi könyvanyag mellett.

A könyvkiállítások általában sikeresek; a könyvtár helyiségében, vagy kirakatában helyezik el, vagy külső helyiségekben — a közeli mozi vitrinjében, közeli művelődési otthonban stb. Egyes könyvtárak tapasztalatai szerint a külső kiállítások az olvasótoborzást, a belsők az olvasók nevelését segítik elő.

Az előadások közt igen eredményesek az irodalmi beszélgetések, amelyeken a szerző is megjelenik. így egyes könyvtárakban Várnai Zseni, Bárány Tamás, Hollós Korvin Lajos, Vidor Miklós stb. bevonásával tartottak rendszeres, időközönként jólsikerült irodalmi délutánokat. A diavetítések az ifjúság köréből toboroznak állandó közönséget a könyvtárba.

Egyéb könyvtári propaganda eszközök

Bizonyos korlátolt propagandatevékenység egyes könyvtárakban a beszámoló időszakában is folyt, különösen az ifjúsági olvasótoborzás támogatására.

A legjobb propaganda az olvasókkal közvetlenül folyó szóbeli propaganda és a kölcsönadott jó könyv. Emellett természetesen egyéb propagandaeszközök is szükségesek. Egyes könyvtárak röplapokat,'újévi üdvözleteket, címzés nélküli postai feladványként küldtek szét a lakosságnak — nem kis sikerrel. Igen jónak bizonyult e téren a lemorzsolódott olvasók számára ún. „visszahívó-lapok” postai kiküldése, amelyen az újonnan szerzeményezett könyvek is szerepeltek. Az ifjúsági propaganda elismert legjobb eszköze az iskolapropaganda; az osztályfőnöki órák felkeresése és azon a könyvtárról szóló beszámoló tartása; iskolalátogatások megszervezése a könyvtárban stb. Egy-egy ilyen esemény után a tanulók húszasával iratkoztak a könyvtárba. Hasznosnak bizonyultak egyéb módszerek is az ifjúságnak a könyvtárhoz kapcsolása érdekében, pl. toborzási versenyek, könyv-illusztrációs kiállítások stb. A kerületi könyvtárak nagyrésze mind a felnőtt, mind pedig az ifjúsági propaganda céljaira felhasználja az ún. „szomszédsági mozgalmat”, amennyiben arra kéri olvasóit, hogy ismerőseinél, szomszédainál agitáljon a könyvtárba iratkozás mellett. A propaganda legtöbb itt vázolt eszközeit egyszerre, vagy külön-külön felhasználják könyvtáraink. Egy nagyobb- szabású olvasótoborzás előfeltétele azonban a jó és elég példányszámban rendelkezésre álló könyv.

III. A KÖNYVTÁR GAZDASÁGI SZERVEI Gazdasági osztály

A gazdasági osztály munkája a kerületi könyvtárak központosítása következtében pénzügyi és egyéb gazdasági (munkaügyi, gondnoki) feladatok tekintetében nagymértékben növekedett.

45