A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
A fenti adatok szerint 1 — 1 kerületi könyvtárra átlagosan 45—46 ezer olvasó jut s 1 — 1 könyvtár hatósugara átlagosan 12,5 km2 területre terjed ki. (1957-ben mindkét vonatkozásban csekély mértékű javulás mutatkozik.) Ezer lakosra átlagosan 400 —433 kötet jutott, (1957-ben ugyancsak javuló tendenciával). Ezzel szemben a beiratkozott olvasók száma a lakosság (1956-os évi) 6.2%-áról 1957-re 5,9%-ra csökkent. E kis csökkenéssel szemben komolyabb visszaesést mutat a gyermek-olvasók számának a megfelelő korú lakossághoz való aránya: ez 21.2%-ról 15.9%-ra esett a három év alatt. (E számok értékelésénél természetesen figyelembe kell venni, hogy a fővárosban tevékenykedő egyéb nyilvános, üzemi, szakszervezeti, iskolai stb. könyvtárak adatai a fent — csak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának eredményeire vonatkozó — számokat nagymértékben megemelik.) Az egy könyvtárra eső lakóterület túlságosan nagy kiterjedése hátrányos az olvasómozgalom fejlődésére. Hasonlóan ehhez, az egy könyvtárra eső lakosság száma is nagymértékben befolyásolja a könyvtár forgalmát; ahol túl sok lakos jut egy könyvtárra, ott azok zsúfoltak, a könyvszolgálat nehézkesebb s ez elriasztja az olvasókat. Nem sokat segítenek e kérdések megoldásában a könyvállomások és mozgókönyvtárak, amelyek szerepe korlátozott értékű, mert a hétnek csak bizonyos napjain tevékenykednek. Megoldást elsősorban a könyvtár fejlesztési tervének megvalósulása jelenthet. A II, VII X, XII, XIII, XIV,. kerületekben 1 — 1, a XI. kerületben 2 könyvtárt tervezünk megnyitni. (A VII. kerületi új könyvtár már 1957-ben megnyílt.) Ezenkívül egy önálló ifjúsági mintakönyvtár és egy zenei könyvtár felállítására kerülne sor. (A terv azonkívül 6 sajátkezelésű könyvállomást és egy bibliobuszt kíván beállítani a 3 év alatt.) Ugyancsak jelentősek azok a mutatószámok, amelyek az 1000 lakosra jutó könyvtári kötetek s az ugyancsak 1000 lakosra jutó beiratkozott olvasók számát mutatják. E számok azt mutatják, hogy pozitív összefüggés van a lakosság könyvtár iránti érdeklődése és a könyvtár könyvvel való ellátottsága között. Ha a könyvvel legjobban és legrosszabbul ellátott kerületek adatait egybevetjük az e kerületek beiratkozott olvasóival a két kérdés közti összefüggés nyilvánvaló: 1000 lakosra eső könyvállomány beiratkozott olvasó Ezer 6—14 éves lakosra jutó beiratk. ifj. olvasó a legjobban ellátott kerületekben: I. 1070 110 261 V. 804 101 272 III. 623 66 174 a legrosszabbul ellátott kerületekben : II. 160 29 43 XII. 241 42 88 XI. 313 56 95 ugyanakkor a fővárosi átlag: 433 59 159 Minél több könyv áll a lakosság rendelkezésére, annál nagyobb a könyvtárak iránti érdeklődés, annál több olvasó kap kedvet a kerületi könyvtárba való beiratkozáshoz. A legjobban ellátott kerületekben egy lakosra 1, vagy ezt a számot megközelítő könyv jut; itt a lakosság 6—10%-a iratkozott be olvasóként a könyvtárba, a 6—14 év közti lakosságnak pedig 17—27 %-a. A legrosszabb kerületekben 1 lakosra 0,2—0,3 könyv esik (vagyis 3—5 lakosra jut 1 könyv); e kerületekben a lakosságnak 3—6%-a könyvtári olvasó és a 14 éven aluli lakosságnak 4—10%-a. Fővárosi átlagban 1 lakosra 0,4 kötet jut; alakosság 6°/0-a beiratkozott olvasója a könyvtárnak, a 14 éven aluli lakosságnak pedig 16%-a olvasónk. 34
