A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

Kis-kiállítások voltak még 1956-ban, évfordulók alkalmával: Dosztojevszkij és Heine (első nagyedévben) s Ibsen (második negyedévben), Rembrandt (a harmadik negyedévben).

Az év folyamán a TTIT két sétát rendezett könyvtárunkban, mindkettő sikeres volt.

1957-ben a propaganda-munka tulajdonképpen az év második felében kezdődött el. Augusztus 18-án nyitottuk meg a Szabó Ervin születésének 80. évfordulójára rendezett kiállításunkat. Ekkor tartottuk a Szabó Ervin emlékünnepélyt, mely alkalommal a Párt és a kormány, továbbá nagyszámú társadalmi és tudományos szerv megkoszorúzta a könyvtáron elhelyezett Szabó Ervin emléktáblát.

Szeptember közepén nyílt meg a francia impresszionisták reprodukciós kiállítása, melyen a saját anyagunk mellett a Francia Intézet és a Szépművészeti Múzeum anyaga is szerepelt. A kiállítást több mint 10 000 látogató tekintette meg. Az egy hónapig nyitvatartott kiállítással egyidejűleg könyvtárunkban a TTIT négy előadást rendezett (Az impresszionizmus előfutárai, Toulouse-Lautrec, Renoir, Manet.) Az anyag egy részét újra kiállítottuk 22-es sz. könyvtárunk mellett az Erzsébetvárosi Művelődési Körben, továbbá a sashalmi könyvtár rendezésében a mátyásföldi Ikarus-gyárban.

Kiállítást rendeztünk „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi hatása” címmel, melyen a forradalom magyarországi sajtóvisszhangját ismertettük az egykori folyóiratok és újságok eredeti példányainak és fényképmásolatainak bemutatásával. A kiállítás november 7-én nyílt és december 15-ig tartott.

A Szabó Ervin Énekkar három hangversenyt adott az év folyamán: május hónapban az Egyetemi Színpadon, júniusban a Fővárosi Tanács dísztermében és decemberben a 10. számú könyvtár Ady-ünnepélyén, mindhármat nagy sikerrel.

A Budapest- és Különgyűjtemények osztálya

1956-ban az osztály dolgozói a nagytérjedelmü Budapest-bibliográfia készítése mellett több fontos munkát végeztek. Megkezdték az osztály katalógus-rendszerének revízióját; egyelőre azonban csak durva revízióra szorítkozhattak. Átrendezték a Szüry-gyűjteményt azon elv szerint, hogy a gyűjtemény a magyar szépirodalmi művek editio princepseit tartalmazza Bessenyei fellépésétől Ady-ig (idegennyelvü fordítások nélkül). A Budapest bibliográfia munkálatai a „Budapest története” szerkesztőbizottsága kívánságára főként folyóiratanyag feldolgozásával folytatódtak.

1956- ban a Különgyűjtemények osztályának olvasóforgalma az előző évi forgalommal szemben nagymértékben megnőtt s ezt az eredményt még az ellenforradalom által megbénított utolsó negyedév forgalmának kiesése sem tudta eltüntetni.

A Különgyűjtemények osztályának munkaterme a harcokban súlyos találat következtében használhatatlanná vált. A 09-es raktárt (a könyvritkaságok gyűjteményét) ugyancsak találat érte ; több tucat múzeális értékű könyv elpusztult, sok más megrongálódott. A Budapest-bibliográfia anyaga megsérült s újból kellett rendezni.

1957- ben az év elejétől áprilisig az osztály munkatársai igen nehéz körülmények között, összezsúfolódva dolgoztak; csak áprilisban költözhettek vissza ideiglenesen kijavított, régi munkatermükbe. Az olvasóforgalom első negyedévre tehát teljesen kiesett.

Az év folyamán nagyobb létszámban dolgoztak a Budapest-bibliográfián. Rendezték emellett az újságszelvény- és kisnyomtatvány-gyűjteményt. A súlyosan károsult 09-es raktárt leltározták és elkészítették a hiányjegyzéket.

Az osztály könyvanyagának gyarapodásáról a szerzeményezés összefoglaló statisztikájánál számoltunk be. Már említettük mennyire nehezíti a szerzeményezést, hogy a budapesti vonatkozású nyomdai termékekből nem sikerül kötelespéldányt kapni s nem tudjuk a tanácsok hivatalos anyagának rendszeres megszerzését sem biztosítani.

1957-től hozzájut viszont a Budapest-gyüjtemény a nagyobb gyárak üzemi lapjaihoz. Zárt anyagként kezelt gyűjtemény létesült az ellenforradalom újságaiból és röplapjaiból.

24