A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957

Az olvasottság %-os megoszlása indokolja a — korábban már ismertetett — 1957-es folyóirat-revizió után a folyóirat rendelésekben bekövetkezett változásokat.

A tájékoztató szolgálat.

1956 első felében sikeresen vette fel tájékoztató szolgálatunk a kapcsolatot — személyes látogatással, előadásokkal — több intézménnyel, mint a Lapkiadó Vállalat, MTI, Magyar Rádió és a különböző szerkesztőségek. Jelentős kezdeményezés volt, hogy kapcsolatba került - tünk a Posta tudakozójával. Megállapodtunk, hogy felefonon hozzánk fordulnak, ha saját kézikönyvtárukban és archívumukban nem tudják megtalálni a felek által keresett adatokat.

Az 1956-os év első háromnegyed évében fontosabb referencetémák voltak: Fourier és Saint Simon, ,,A Góthai program kritikája” keletkezése körülményeinek magyarnyelvű anyaga, az osztályharc és a szocializmusba való viszonylag békés átmenet klasszikus irodalma, a párisi kommün anyaga (I. negyedév); külföldi útikalauzok, az USA-kultúra ismertetése, Jugoszláviáról szóló bibliográfia (II. negyed). Hunyadi és kora iradodalma, népi kollégiumok anyaga, darwinizmus (III. n.) stb.

A különgyűjtemények osztályának reference-szolgálata ugyancsak jelentékeny forgalmat bonyolított le 1956-ban. Fontosabb kérdések volta: A Népszínház, Ganz vagongyár, Nagy-Budapest kialakulása, pesti cégérek, Budapest a reformkorban, Bp.-i műemlékeink védelme, a Józsefváros a 19. században, Tabán a szépirodalomban, az Alagút építése, Margitsziget, a Sándor-palota, a Gellért-fürdő, a VIII. kér. története, a Práter utca története, a munkásotthonok története stb.

1957 első hónapjaiban a nyilvános szolgálatnál nehezen indult meg az érdeklődés, amely főleg a II. évnegyedben jelentkezett, (középiskolások az érettségi előtt, egyes főiskolások, különböző rendeletek iránti érdeklődések). A félév végén újra felkeresték a tájékoztató szolgálatot a vele régebben kapcsolatban álló intézmények (Népakarat, Posta tudakozó, Történet- tudományi Intézet, Színháztudományi Intézet, fővárosi színházak, a Tanács népművelési osztálya, Kossuth Kiadó, Gondolat-, Zrínyi kiadó, TTIT stb.) A harmadik évnegyedben a forgalom elérte a régi szintet. A kérdések többsége adat-jellegü volt, a kézikönyvek alapján gyorsan, szóbeli választ adtunk. Néhány szóbeli és írásbeli bibliográfiai kérdés is szerepelt a tájékoztató munkájában: Tolsztoj magyarnyelven megjelent művei (Kultúrkapcsolatok Intézete), a könyvtár filmművészeti és filmtechnikai anyaga (Filmtud. Intézet), néhány francia szerző magyarnyelvű fordításai (Lille-i főiskolai hallgatók), Csehszlovákia gazdasági, politikai és kulturális élete (MSZMP Közp. Vezetősége) stb. Ugyancsak 1957-ben a különgyűjtemények osztályánál szereplő főbb kérdések: a VIII. kerület politikai-, gazdasági története a Horthy-időszakban és eredményei a felszabadulás után (VIII. kér. tanács VB elnök), illusztrációs anyaga Peleskei nótáriushoz; Brunswick Teréz nálunk levő kéziratos naplójából felvilágosítás (szlovákiai kérdésre), stb.

Propaganda és kultúrtevékenység. A központi könyvtár propaganda-tevékenysége a beszámoló időszakában lényegében kiállításokra és előadásokra korlátozódott. Olvasótoborzásra nem került sor. Tudományos területen eredményes, de abbamaradt kezdeményezés volt a kapcsolatok már említett felvétele a különböző intézményekkel.

1956-ban két nagyobb kiállítást rendeztünk, mindkettőt az első negyedévben. Januárban nyílt meg Picasso műveinek reprodukciós kiállítása, nagy közöségsfkerrel. Utána észrevehetőig emelkedett képzőművészeti könyvanyagunk forgalma. A másik kiállítás a XIX. századi orosz realista festőművészeti alkotások reprodukcióinak bemutatása volt. Az érdeklődés kisebb volt, mert a közönség körében sok orosz festmény reprodukciója már ismeretes.

1956 első negyedében (februárban) nyomdatechnikai bemutatót tartottunk a kiadóknak, nyomdászoknak és grafikusoknak a külföldi könyvekből és könyvborítókból; áprilisban a Képzőművészeti Szövetséggel együttes kiállítást rendeztünk az utolsó években vásárolt művészeti könyvekből.