A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
Nyilvános szolgálat Az olvasóforgalom 1956-ban és 1957-ben az ellenforradalom miatt természetesen csökkent. 1956 végén, több mint hat hét kiesett a kölcsönzési időből és 1957-ben — különösen az első hónapokban még — mindig erősen lehetett érezni a forgalmon az ellenforradalom bénító ideológiai hatását és az olvasási kedv csökkenését. A forgalom azonban egyébként is csökkenő jellegű az előző évekhez viszonyítva. Ezt az is bizonyítja, hogy 1956 első háromnagyed évében is kisebb volt a kölcsönzések száma, mint az előző év azonos időszakában. E jelenség okát elsősorban az alacsonyabb szintű közművelődési irodalmat, csak szépirodalmat kereső olvasók bizonyos mértékű elmaradásában találhatjuk meg. Könyvtárunk központja, a szépirodalom gyűjtése mellett sem vállalhatja, hogy rendszeresen, mindennapi regény-olvasmánnyal lássa el Budapest dolgozóit. Egészen 1956—57-ig azonban sok szépirodalmi alkotás az egész hálózatban hiányzott, csak a központban volt található. így természetesen felduzzadt a központ beiratkozott olvasóinak száma. Az utóbbi évek megváltozott könyvkiadói politikája következtében sokkal változatosabbá vált a kerületi könyvtárak anyaga s így veszített vonzerejéből a központ szép- irodalmi állománya. Csak szépirodalmat kereső olvasóinkat a jövőben is elsősorban a kerületi könyvtárakba irányítjuk. Ezt a folyamatot bizonyítja, hogy az olvasók között emelkedett a különböző értelmiségi rétegek száma, melyek inkább tudományos irodalmat keresnek. A csökkenés oka másodsorban abban kereshető, hogy megváltozott, színvonalasabbá vált a szakmai-, iskolai- és ideológiai oktatás. Megjelentek az egyetemi tankönyvek, egyes tudomány- és ismeretágak korszerű összefoglalásai, a tanulók nincsenek arra utalva, hogy keresett anyagukat a könyvtárak négy—öt könyvében keressék össze. Az ideológiai oktatásban viszonylag kevesebben vettek részt s a sok kisebb brosúra helyett inkább a nagyobb müveket keresték. A központ és a kerületi könyvtárak feladatának különbözőségét érzékelhetjük, ha megnézzük az olvasás intenzitását. A központ törzs olvasógárdája kisszámú: nagyrészt a tudományos színvonalon gyűjtött anyagot keresőkből áll. Nagyon sokan vannak viszont, akik a tanulmányaikhoz és munkájukhoz vagy egyszerűen felkeltett érdeklődésük nyomán keresnek irodalmat valamely kérdéshez. Beiratkoznak, de egy—két kölcsönzés után nem térnek vissza. Egy olvasó a központban évente átlag 8—8.5 esetben kölcsönöz, a kerületi könyvtárakban viszont 26—27 esetben. A könyvtár nyitvatartási ideje a beszámolási időszakban többször változott. 1956 februárjában szénhiány miatt csökkentettük a nyitvatartási időt s délután 5 órakor zártunk. Október 23-ától december 3-ig a könyvtár zárva volt; ez időponttól december 31-ig csupán a kölcsönzőt nyithattuk meg (délelőtt 10-től délután %2-ig); az olvasótermeket tüzelő és ablakhiány niatt nem tudtuk megnyitni. 1957-ben február 4-ig a kölcsönzés 5 óráig tartott, ettől kezdve március 11-ig 7 óráig, november 15-ig pedig 8 óráig, azután 9 óráig. Az olvasó és folyóirattermet 1957 február 4-én nyitottuk meg; zárás ideje azonos volt a kölcsönzőével. 1956-ban a nyilvános szolgálat dolgozói a folyóirat-raktár rendezése során több mint 2000 eddig feldolgozatlan folyóiratköteget dolgoztak fel. A csaknem teljesen betelt raktár- helyiségek kérdésének megoldása érdekében a régi — kevésbé keresett — folyóiratanyagot új helyiségbe költöztették, elfoglalva egy ömlesztett anyagot tartalmazó raktárrészleget. 2 Évkönyv 0 17
