A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
körülmények között indult új útjára, mint a mienk.* Mélyen gyökerező hagyományai vannak azonban a népkönyvtár ügynek. A csitaliste-k — nem lehet másképpen lefordítani, mint népi olvasótermek —, még a török megszállás idején működni kezdtek s később is jóval többek voltak, mint könyvtárak: a népi-nemzeti művelődés otthonai. A hazai irodalom remekeit, a külföldi fordításokat nem csak helybeli és otthoni olvasásra adták ki, de gyermekeknek, írástudatlanoknak felolvasták, magyarázták. Színjátszó csoport működött, helytörténeti múzeumot létesítettek, gyűjtöttek a falú tehetséges fiataljainak taníttatására stb., munkájuk felölelte a népművelés minden területét.** Ezt a szervezetet egyesítették, látták el szakképzett munkaerőkkel és pénzzel az új Bulgáriában. A nemes hagyományokat ápolja tovább az ország népkönyvtári hálózata. A csitaliste-k a nép műveltségének megvalósításáért folytatott áldozatos és nagyon szép munka példái lehetnek előttünk. Testvér intézményünk, a szófiai városi könyvtár az 1944-es bombázások idején csaknem teljesen elpusztult, napjainkban folyik kiegészítése és újjáépítése. A személyes kapcsolatok eredményességét mutatja, hogy hazatérte után Winterné több bibliográfiai kérdést, megkeresést kapott különböző bolgár könyvtáraktól. Két esztendő szünet után 1956 márciusában intézetvezetőnk Mód Péter járt a Népművelési Minisztérium egyik főelőadójával küldöttségben Lengyelországban. Tapasztalataikról beszámoltak a Könyvtárosban (1956. 5. sz.) és Mód Péter könyvtárunkban a szakmai oktatás keretében. A lengyel könyvtárakban nagyobb a könyv- állomány, megfelelőbbek az elhelyezési viszonyok és több személyzet működik, mint nálunk. A könyvtárosok fizetésének vásárlóértéke alacsonyabb, viszont a legtöbb falusi könyvtár kezelője rendszeresen részesül tiszteletdíjban. A közművelődési könyvtárak könyvbeszerzése általában központilag történik. A varsói városi könyvtár központja pl. nem kölcsönző könyvtár, viszont központilag végzi a beszerzést az összes kerületi könyvtárnak. Érdekesek voltak a Lengyel Könyvtáros Egyesület működéséről szerzett tapasztalatok. Nem kis része volt a tanulmányútnak abban, hogy nálunk is megalakult a magyar könyvtárosok köre. Az 1956-os esztendőt méltán említhetnénk úgy korunk magyar művelődéstörténetében, mint „a nagy utazások évét”. A különböző szervezések és kezdeményezések révén több százezer magyar jutott el külföldre, köztük nem kevesen először lépték át az ország határát. Jól beváltak a magyar és külföldi társintézmények cseréi. Mi is ebbe a mozgalomba kapcsolódtunk be és sikerült megállapodni cserelátogatásban a prágai városi könyvtárral. A központból 11, a kerületi könyvtárakból 8 dolgozónk, más könyvtárak dolgozóival és családtagokkal ösz- szesen 48 személy indult Csehszlovákiába. Augusztus 16-tól 25-ig tartott utazásunk. Nem lehet itt célunk, hogy az út minden részletéről beszámoljunk, szaporítsuk a sajtóban megjelent útirajzok hosszú sorát. Prágába menet egy napot töltöttünk Brnoban, jövet egy napot Bratislavában. Prágából kirándultunk Usti-ba, Liberec-be, Teplice-re, Karlsjtein-be, Lidice-re, Terezin-be. Láttuk a cseh főváros sok nevezetességét, műemlékét. Meghatottan álltunk Lidice romjainál és borzalommal néztük meg a terezin-i haláltábort. Meglátogattuk a bratis- lavai, a brnoi és a prágai egyetemi, az usti-i és liberec-i tartományi és a teplice-i kerületi könyvtárt. Az utazás legnagyobb élménye maga a külföld, egy nagyon szép és gazdag országgal való ismerkedés volt. Nem kevésbé érdekesek voltak azonban a szakmai tapasztalatok sem. Az egyetemi könyvtárak legjobban technikai felszereltségükkel leptek meg bennünket. A prágaiban, amely a 18. sz-i Klementinum barokk falai között működik, csőpostát, több személy- és teherliftet, mikrofilmtárat, ritkaságoknak páncélszobát, kitűnően világított olvasótermeket találtunk. A bratislavai egyetemi könyvtár pedig, a magyar országgyűlés volt pozsonyi épületében, teljesen modern, napjainkban készült a belső átépítés és berendezés. Elsősorban mégis a közművelődési könyvtárügy, ezen belül is vendéglátónk, a prágai városi könyvtár érdekelt bennünket. * Mégis több vidéki tudományos könyvtárban vannak igen szép bulgarica gyűjtemények és céltudatosan épül ki az egyetemek s az akadémia mellett az ország tudományos könyvtárhálózata. ** Hősi szerepük volt a fasizmus elleni harcban is. 121
