A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
könyvtár megfelelőbb útvonalra való áttelepítését, bibliobusz beállítását stb. tartalmazza. A hároméves fejlesztési terv megvalósulása esetén a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózata jelentősen kibővül s feladatát — a szocializmus építésének könyvtári eszközökkel való szolgálatát — a mainál sokkal szélesebb körben s nagyobb eredményekkel valósíthatja meg. Új feladataink teljesítésének előkészítésére, továbbá a könyvtári munka ésszerűbb megoldása érdekében 1957-ben a központ minden osztályára kiterjedő újabb belső felmérés történt. A felméréssel kapcsolatos átszervezési feladatok végrehajtása, továbbá az önálló Tájékoztató és Propagandaosztály és az önálló titkárság felállítása 1958 elejére maradt. 1957-ben ugyancsak megindult az egyes kerületi könyvtárak felülvizsgálata is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozói, — lényegesen nagyobb mértékben, mint a múltban, — az 1956-os és 1957-es években tevékenyen resztvettek a könyvtárközi együttműködés különböző területein. Az Országos Könyvtárügyi Tanácsban a könyvtárat Mód Péter, majd Révész Ferenc, a könyvtár igazgatói, és Irányi Lujza, később Becsky Andorné, kerületi könyvtárvezetők képviselték. A tanács különböző szak- és munkabizottságainak húsz dolgozónk tagja. A bizottsági tagok között azonban egyelőre viszonylag kevés a kerületi könyvtáros, ezért ezen fontos könytári terület fokozottabb bekapcsolását javasoljuk majd a munkálatokba. A tárgyalt időszakban erősödtek könyvtárunk nemzetközi kapcsolatai. 1956—57-ben 19 ország 44 könyvtárával és egyéb intézményével állottunk cserekapcsolatban. A nemzetközi könyvtáros-tapasztalatcsere során 1956-ban több külfödi könyvtáros csoport látogatott könyvtárunkba, így bolgár és csehszlovák könyvtárosok egy-egy csoportja, majd más alkalommal a prágai könyvtárosok, továbbá a bratislavai városi könyvtárosok. 1957-ben cseh és lengyel könyvtárosok, továbbá egy indiai író látogatott könyvtárunkba. A mi könyvtárunk dolgozói 1956-ban Prága, Bécs és Varsó könyvtárait látogatták meg; 1957-ben csupán ketten utaztak külföldre csehszlovákiai tapasztalatcserére, előkészítettünk azonban több (csehszlovákiai, lengyelországi) tapasztalatcsere-utazást az 1958-as évre. Beszámolónkban a fentieken kívül még szükségesnek tartjuk két kérdésről szólni. Nagyjelentőségű esemény volt könyvtárunk dolgozói számára a Párt és a Kormány azon határozata, amellyel a könyvtári dolgozók fizetését is rendezte 1957. június 1-i hatállyal. A könyvtár béralapja 17‘3%-kal emelkedett, s lehetővé vált a könyvtár tudományos- és egyéb dolgozói fizetésének megfelelő arányosítása; különösen fontos volt ez a hálózatban, hol egyes munkakörön belül a különböző kerületekben hatalmas, néha 50%-os volt az eltérés. Meg kell még állapítani, hogy ez a fizetésrendezés — bár nagy jelentőségű volt, — még távolról sem szüntette meg azt a jelentős különbséget, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a többi nagy budapesti könyvtár bérei között a mi hátrányunkra fennáll. A másik említendő határozat kölcsönadott könyveink visszaszerzése érdekében született. 1957 vége óta késedelmes olvasóink ügyét nem kell a túlterhelt tanácsi jogi osztályoknak és a kerületi bíróságoknak átadnunk. Felhatalmazást szereztünk, hogy megfelelő közjegyzői igazolással magunk intézkedhessünk a vissza nem adott könyveknek vagy a könyvek árának végrehajtással való megtérítéséről. Ezen az úton, az évvégi állapot szerint, közel félmillió forint értéket kívánunk a könyvtárnak visszaszerezni. I. A KÖZPONTI KÖNYVTÁR TUDOMÁNYOS OSZTÁLYAI A központi könyvtárhoz tartozott a kerületi könyvtárak visszacsatolása előtt a Pedagógiai Könyvtáron kívül a két villamos mozgókönyvtár is : jelenleg a villamos mozgókönyvtárak adatait a kerületi könyvtárakhoz soroljuk. így az alanti adatokban csupán a központi és a Pedagógiai Könyvtár számadatai szerepelnek. 10
