A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
A korabeli nevesebb szerzőket Politianus, Erasmus, Castiglione, Paulus Manutius és ifjabb Aldus képviseli. Magyar vonatkozást két kötet szövegében találtunk. Az imént említett editio princeps előszavában utalás történik a Fuggerekkel rokon Thurzó családra. Továbbá Horatius: „Ex fide atque auctoritate” c. munkájának magyarázója a Velencéből Magyarországra menekült Michael Brutus, aki később Báthory István és Rudolf császár történetírója lett. Aldináink bejegyzéseit vizsgálva, hazai művelődéstörténetünk szempontjából igen értékesek azok a széljegyzetek, melyeket Pelei Tamás magyar humanista Erasmus Adagia-jának könyvtárunk birtokában levő kötetébe írt. Érdekességét emeli még példányunk budai eredete. A csonkán őrzött „Commentariorum de bello gallico . . .” kötet ,,P Kováts” bejegyzéssel valószínűleg Kováts Pál 1831-ben Pozsonyban megjelent Julius Caesar jegyzetes kiadásának forrásmunkája lehetett. Példányaink kötését vizsgálva legértékesebbnek a fentebb már említett Erasmus kötetet tekinthetjük, mert vaknyomású borjúbőrkötésével, rézcsattjaival, Bojárné Koroknai Éva véleménye szerint az egyetlen eredeti budai kötésűnek tekinthető aldinánk. Egykorú kötésben maradt meg Politianus- és néhány puhafedelű pergamennel borított kötetünk is, sajnos ez utóbbiak erősen restaurálásra szoruló állapotban. Példányaink zöme azonban XVIII —XIX. századból eredő és kevéssé értékes pergamen-, vagy félbőrkötést visel. Könyvtárunk gyűjtőköre szempontjából aldináink jelentősége csupán annyi, hogy mint magasszintü közművelődési könyvtár feladatának tekinti az elmúlt századokból néhány könyvészeti ritkaságnak kuriózumként való megőrzését. E könyvek beszerzése éppen ez okból teljesen alkalomszerű. Összefoglalónk csatlakozva az OSzK hasonló tárgyú 1908. évben megjelent kiadványához, szerény adalékul kíván szolgálni hazánk művelődéstörténeti értékeinek felkutatásához. (Gulyás Pál: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának aldinái.) Összeállította: Nagy Emilné 100
