A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1956-1957
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ALDINÁI Az emberiség művelődéstörténetében nagy fordulatot jelentett a nyomdászat feltalálása. A XV—XVI. század nagy eszmeáramlatait, a humanizmust és a reformációt el sem tudjuk képzelni a nyomtatott betű nélkül. A nagy humanisták és reformátorok eszméi a könyvnyomtatás segítségével váltak viszonylag gyorsan százezrek közkincsévé. A nyomdászat hőskorát vizsgálva, Gutenberg mellett ott találjuk a legnagyobbak közt Aldus Manutiust is. Nyomdája és baráti köre az olasz humanisták egyik központjává nőtte ki magát. Ő maga legfőbb feladatának tekintette, hogy megismertesse saját korát és az utókort az antik görög és latin világ remekműveivel. Aldus, valamint humanista köre kutatásainak eredményeképpen jutottak addig ismeretlen, magánkézen levő értékes kéziratok a nyilvánosság elé. Aldus másik kiváló érdeme a könyv külső megjelenésének alapvető megváltoztatása. A nagy, vaskos, nehéz folió-alakú könyvek helyett kisméretű, csinos kiállítású, nyolcadrétű könyvek nyomtatására tért át. Bevezette a dőlt tengelyű, vagyis kurzív betűfajtát. Ismertetett munkáinak legnagyobb része ezzel a betűtípussal készült. Görög betűit humanista barátainak kézírása nyomán vésette, s így kurzív típusai vetekszenek a legszebb kézírással. Az idősebb Aldus halálával apósa Asolanus, majd fia Paulus fejlesztette tovább a szellemileg jól megalapozott nyomda nemes hagyományait. Paulus fia, az ifjabb Aldus jórészt csak névleg gazdája a nyomdának, amely a XVI. század vége felé Nicola Manassi felügyelete alatt állt, egészen fennállásának utolsó évéig, 1597-ig. Bibliográfiánk rövid áttekintést kíván nyújtani a könyvtárunkban fellelhető Aldus- kiadványokról, megjelenésük sorrendjében. <• Időrendben első és legértékesebb aldinánk az incunabulumok korszakából származik:
