A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954

Eredményeinkben nagy része volt annak, hogy támaszkodhattunk arra az örökségre> amit Szabó Ervinnek, a könyvtár megalapítójának hagyatéka jelentett. Szabó Ervin a magyar könyvtárügy nagy alakja, mind a könyvtári technika, mind az olvasókkal való foglalkozás területein úttörö munkát végzett. Ő vetette meg az alapját egy olvan nagyvárosi nyilvános könyvtárnak, amely állományának összetételében, olvasópolitikájában "sokrétű tudományos igénnyel vetett számot. Szabó Ervin elgondolásait csak ma tudjuk megvalósítani, amikor létrejöttek a dolgozó nép művelődését szolgáló könyvtárügy politikai előfeltételei és amikor rendelkezésünkre állanak azok az értékes tapasztalatok, amelveket a Szovjetunió könyvtárügye közvetített hozzánk.

Visszatekintve az elmúlt hat év munkájára, joggal megállapíthatjuk, hogy komolv eredményeket értünk el. Az eredmények mellett azonban munkánkat szükségszerűen nem egyszer próbálkozások, kísérletezések jellemezték — nem egyszer követtünk el hibát. Áz alábbi jelentés beszámol az 1949—1954-ig terjedő évekről, eredményeinkről, de nem fogja elhallgatni a hiányosságokat sem, és megkísérli, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján körvonalazza az előttünk álló feladatokat.

A KÖNYV TÁR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A könyvtár osztályai

1949 után a könyvtár számos szervezeti változtatást hajtott végre. Ezek a változtatások azt a célt szolgálták, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá váljék az ügymenet és ezzel együtt az olvasók kiszolgálása.

1949-ben a könyvtár szervezetileg még a háború előtti képet mutatta. Négy nagy csoportra oszlott. Ezek : 1. Nyilvános Szolgálat, 2. Feldolgozó Osztályok, 3. Különgyűjtemények Osztálya, 4. Fiókközpont. A nyilvános szolgálathoz tartozott a kölcsönző osztály a raktárral, a tájékoztató szolgálat és a külön osztályként működő olvasóterem és folyóirat- terem. Emellett önálló osztályként dolgoztak a könyvfeldolgozást végző rendelő, katalogizáló és osztályozó, valamint a különgyűjtemények (Budapest-, röpirat- és könyvtár- tudományi gyűjtemény), a Pedagógiai Könyvtár, az iroda, a gondnoki hivatal, a könyv- kötészet és az 1950-ben megalakult Szovjet Gyűjtemény. Tizenhat osztálya volt tehát a könyvtárnak. E tizenhat osztály mellett egy függetlenített, az igazgatónak közvetlenül alárendelt könyvtáros látta el a kíil- és belföldi rendelés munkáját. A könyvtárnak ilyen kis egységekre való felaprózottsága akadályozta az ügymenet áttekinthetőségét, gátolta az egységes irányítást. Ezt a túl bonyolult szervezetet egyszerűsítette az az intézkedés, mely

1952-ben a Népművelési Minisztérium első felülvizsgálata után következett be. Ekkor alakult ki könyvtárunknak az a szervezeti formája, mely lényeges elemeit tekintve, kisebb változtatásokkal ma is érvényben van.

1. Nyilvános Szolgálat. Idetartozik a Központ kölcsönző-, olvasó-, és folyóiratterme, valamint a tájékoztató szolgálat. Feladata általában a közvetlen kapcsolat fenntartása azol vasóval, az olvasók tájékoztatása és irányítása. Az osztály része a Szovjet Gyűjtemény is, valamint a raktár. Munkájához tartozik a raktár gondozása, az évenkénti raktári revízió, a kézikönyvtár fejlesztése és a kurrens folyóiratok nyilvántartása.

Az osztály létszáma 1954 végén: 31 fő.

2. Feldolgozó Osztály. Végzi a könyv szerzeményezésével és feldolgozásával kapcsolatos valamennyi munkát a Központ, a Szovjet Gyűjtemény és valamennyi különgyűjtemény számára. Végzi továbbá a szakkatalógusok gondozását, a megrongált anyagnak kötészetre való továbbítását. Idetartozik a könyvtár duplum raktára. Az osztály csoportjai: szerze- ményező, címfelvételező és szakozó csoport.

Az osztály létszáma 1954 végén: 19 fő.

3. Módszertani Osztály. 1953-ig Fiókközpont néven feladata volt új fiókok létesítése, a fiókok könyvanyagának szerzeményezése, feldolgozása és szétosztása, a fiókhálózat szakmai