A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fennállása 50 éves évfordulójának megünneplése

Befejezésül a közvetlen előttünk álló felada­tokról és tervekről beszélt, az olvasók segítsé­gét kérve, hogy a könyvtár a budapesti dolgozók egyik kulturális központja lehessen. Az intézetvezetői beszámoló után elsőnek Beér János egyetemi tanár szólalt fel. Mondani­valóját két kérdés köré csoportosította. Az egyik az volt, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár­nak, mint az ország jelentős társadalomtudo­mányi könyvtárának milyen nagy szerepe van a jogi tudományok népszerűsítése terén. A régi világban nagyon sokat hangoztatták a jog­állam, jogfolytonosság, jogász-nemzet stb. fogal­makat, takarva vele a fasiszta elnyomást. Most a könyvtáraknak is egyik feladata, hogy a dol­gozók akaratából létrejött szocialista jog meg­ismertetésével a jogtudományt méltóképpen megbecsüljük és a fiatalokkal megszerettessük. A másik kérdés az volt, hogy szerinte az egyete­mek hallgatói még nem találják meg minden esetben a könyvtárakat. Nem jutnak hozzá a kötelező irodalomhoz, tanulmányaik megírásá­hoz szükséges könyvekhez, mert nem tudják, hogy hol keressék. A könyvtáraknak, különösen az egyetemisták és a főiskolások körében még jobb propagandával, tájékoztatókkal, ismerte­tésekkel kell anyagukat feltárni. Zádor Pál újságíró, régi olvasónk visszaemlé­kezett azokra az időkre, amikor még a Károlyi utcában volt a könyvtár s a helyszűke miatt már ott is minden zugban olvasók ültek. Méltatta a könyvtár munkáját, azt kifogásolta csak, hogy a beiratkozás, a budapesti főbérlet megkövetelésével, kissé nehézkes. Dénes Gyula, Bokor Lajos, Babarczy István, Bóka Géza olvasóink nagyobb példányban kér­tek kötelező irodalmat, követelték a könyveket késedelmesen visszahozó és elvesztő olvasók határozott felelősségrevonását és erőskezű meg- rendszabályozását, tolmácsolták megelégedésü­ket és néhány kisebb technikai kérdéshez szóltak hozzá. Nagy Tamás egyetemi tanár arról a nagyjelen­tőségű segítségről szólott, amelyet a Fővárosi Könyvtár nyújtott az elmúlt évtizedek során a közgazdaságtan és politikai gazdaságtan művelőinek. A tudományos kutatók mellett az új Közgazdasági Egyetemi Könyvtár meg­nyitásáig az egyetemi hallgatók is a Fővárosi Könyvtárból kaphattak leginkább közgazdasági műveket. Fontos, hogy megmaradjon elsősorban társadalomtudományi könyvtárnak. A beszer­zési politikának arról is gondoskodnia kell, hogy a könyvtárba kerüljenek a társadalomtudomá­nyok klasszikus polgári művei is. A fiatal nem­zedéknek ismernie kell a mai tudomány előzmé­nyeit, így alapozódik meg a tudásuk, szilárdul meg világnézetük. Az olvasóértekezlet utolsó felszólalója Veres Péter Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövet­sége elnöke volt. Mondanivalóját aköré a kér­dés köré csoportosította, hogy milyen nagy a felelőssége mindenkinek, aki olvasnivalót ad az emberek kezébe. Mennyit árthat egy rosszul megválasztott könyv és milyen nagy erőt adhat egy magvas, igaz alkotás. A saját életéből merí­tett színes, érdekes példákkal is bizonyította ezt az alapvető igazságot. Későn, kamaszkorában jutott rendszeresen könyvekhez a földmunkás egylet könyvtárában. Mohón, irányítás nélkül olvasott: Jókait, Zolát, Tolsztojt, de ugyanúgy értéktelen füzetes regény-sorozatot is. Sokszor érezte, hogy hite, lendülete, becsvágya bele­fullad az utóbbi kicsinyes, selejtes irodalomba. S ez volt az útja más olvasni és tanulni vágyó munkás- és parasztfiatalnak is. Érdekesen mon­dotta el, mennyire másképpen tudott később olvasni, amikor már válogatni tudott a könyvek tömegében, mennyire sajnálja még ma is az irányítás nélküli, össze-vissza olvasással eltöl­tött időt. Felszólalását azzal fejezte be, hogy a mai könyvtárosok használják fel jól lehetősé­geiket, ismereteiket az új olvasók ezreinek neve­lésénél : nagy felelősség nyugszik vállaikon. A felszólalások után Winter Pálné foglalta össze az értekezleten elhangzottakat. Befejezésül, kedves megemlékezésképpen az intézetvezetőség könyvjutalmat osztott szét a könyvtár legrégebbi olvasóinak. A megemlékezés mindenkinek jól esett, az értekezleten jelen vol­tak szóban, a postán felkeresett olvasók írásban köszönték meg. AZ ÉVFORDULÓ PROPAGANDÁJA Röviden szeretnénk megemlékezni azokról az eszközökről is, amelyekkel az évfordulót olva­sóink, a budapesti dolgozók, a közművelődési és a tudományos élet számára ismertetni igyekez­tünk. Végh Gusztáv rajzólóművész tervei alapján félíves falragaszokat készíttettünk : 50 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1904—1954 fel­irattal. Október hónap folyamán a falragaszok 5 Évkönyv — 13-3 65

Next

/
Thumbnails
Contents