A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fennállása 50 éves évfordulójának megünneplése
magyarázásához, a marxista—leninista világnézet terjesztéséhez nyújt. Kezdve a párttól a tömegszervezetekig, a jelentős állami és tudományos szervekig, hathatós segítséget nyújtottak nemcsak könyveik kölcsönadásával, hanem bibliográfiai osztályuk munkájával is. Kiadványaik a pártoktatásban is komoly segítséget jelentettek. Hasonlóképpen eredményes volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár analitikus, tematikai katalógusának készítése, amelynek segítségével rövid idő alatt meg lehet állapítani, hogy a marxizmus— leninizmus klasszikusai, az egyes kommunista pártok kiemelkedő teoretikusai mit írtak, vagy mondtak például az elmélet szerepéről, a békéről stb. Természetesen rendkívül nehéz feladat a könyvtár hatalmas és jelentős emberformáló tevékenységéről ilyen röviden teljes jellemzést és méltatást adni, de úgy gondolom, hogy az az elismerés, amelyet pártunk és kormányunk részéről a mai napon is megismételtünk, erőt és buzdítást fog jelenteni önöknek ahhoz, hogy új, nagy feladataink elvégzéséhez, az új szakasz politikájának megvalósításához, a Hazafias Népfront erejének, tettrekészségének növeléséhez, a tanácsmunka és választás sikeressé tételéhez éppen úgy hozzá fognak járulni munkájukkal, mint az eddigiekben is tették.“ Biró László után Winter Pálné, a könyvtár vezetője szólalt fel. Áttekintette azokat a politikai és társadalmi körülményeket, amelyek között megnyílt és dolgozni kezdett a Fővárosi Könyvtár. „A ferenejózsefi idők burzsoáziája gyanakvó szemmel figyeli, hogy a Városi Könyvtár haladó eszméket terjeszt és hogy a budapesti proletariátus legjobbjainak körében a marxizmus tanait népszerűsíti. Mégis 1904-től 1919-ig a könyvtár országszerte elismert kultúrintézménnyé fejlődik. Kialakulnak nemzetközi kapcsolatai, Budapest művelődni vágyó dolgozói szívükbe zárják a könyvtárat, a magyar haladó értelmiség pedig itt gyülekezik. Az első világháború éveiben Szabó Ervin szobájában gyakran fordultak meg szocialista, polgári radikális és antimilitarista mozgalmak vezetői, gyakran keresték fel a könyvtárat haladó írók. Lukács György írja Gábor Andorról szóló cikkében : «1916 telén találkoztunk először. Szabó Ervin hivott össze néhány magyar írót (Babits Mihályt, Balázs Bélát, Gábor Andort és engem) beszélgetni arról, mit tehetnének a magyar írók a háború ellen.» A Városi Könyvtár a háború végére, vezetőjének működése alatt, forradalmi központtá fejlődött.“ Winter Pálné ezután röviden ismertette a könyvtár fejlődését a Tanácsköztársaság és a két háború közötti időben, majd méltatta azt a nagy változást, amit a felszabadidás jelentett a könyvtár életében. „Nemcsak a könyvanyagban történt jelentős változás, hanem megváltoztak a könyvtárosok is. Nem várják meg, hogy betévedjen az olvasó, hanem széleskörű propaganda- és nevelőmunkával igyekeznek olvasóvá tenni azt, aki eddig nem olvasott, magasabb műveltségű emberré nevelni azt, áld olvas. A könyvanyagban két irányú változtatást igyekeztünk végrehajtani. Megváltoztattuk a kerületi könyvtárak anyagát, beszerezve könyvkiadásunk ríj műveit és kiraktuk onnan a selejtes, értéktelen munkákat.“ Winter Pálné ezután a központi könyvtár anyagának megváltoztatásáról, a haladó irodalom beszerzéséről beszélt. Vázolta a kísérleteket, amelyeket a könyvtár a jobb könyvajánlás érdekében tett. „A marxista irodalom hiányát gyorsan pótoltuk. Nagy példányszámban szereztük be a megjelent műveket és soron kívül juttattuk el az olvasókhoz. A könyvtár marxista—leninista kézikönyvtár felállításával gondoskodik arról, hogy mindenkor megtalálja az olvasó a keresett művet. 1952 — 53 során felállítja a marxizmus—leninizmus klasszikusainak analitikus katalógusát. A marxista-leninista világnézet szélesebb körű terjesztése érdekében megszervezi a bibliográfiai osztályt és megkezdi, szovjet példára, az ajánló bibliográfiák terjesztését. A könyvtár, amint lehetett, felvette külföldi kapcsolatait. Szorosabbra fűzte a népi demokráciákkal a csereviszonyt és kialakította az összeköttetést legfőképpen a Szovjetunióval, hogy lerombolni segítse azt a mesterséges válaszfalat, amelyet 24 év alatt a szovjet kultúra és a magyar szellemi kultúra közé emeltek. A Szabó Ervin Könyvtár külön osztályt létesített az orosz nyelv, a szovjet tudomány és irodalom népszerűsítésére. Egyre határozottabban rajzolódnak ki a könyvtár új feladatai. Mint nagyvárosi könyvtárnak és az ország legnagyobb kölcsönző könyvtárának, nagy feladatai vannak a köz- művelődés terén. Széles körben kell terjeszteni és megszilárdítania a természettudományos világnézetet. A marxizmus—leninizmus olvas - tatásával olvasóink műveltségét szocialista tartalommal kell megtöltenünk. Közművelődési feladatainkon túl, tekintettel arra, hogy társadalomtudományi könyvtár 60
