A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
Fel kell állítani egy központi ifjúsági mintakönyvtárat, ahol lehetőség fog nyílni az ifjúsággal való könyvtári munka tudományos szinten való kidolgozására. Tovább kell építeni a tudományos könyvtárak közötti kapcsolatot a közös problémák együttes kidolgozására. (Pl. rokon gyűjtőkörű könyvtárak szerzeményezésének elhatárolása.) Tovább kell szélesíteni a központ és a közművelődési hálózat közötti kapcsolatot, tapasztalatcserét. Ennyiben összegeztük az elmúlt hat év eredményeit és hiányosságait. Rajtunk áll, hogy az előttünk álló feladatokból mennyit fogunk teljesíteni. * A huszas években Móricz Zsigmond ismert riportjában így ír: „Kinek írunk?... Minek írunk?... Vagy csak önámítás ez az egész magyar irodalom?... Ki vesz bennünket komolyan?... írókat?...“ A nagy magyar író kérdésére a késői választ felszabadult népünk adta meg. Révai elvtárs elmondhatta az MDP II. Kongresszusán: ,,A magyar nép olvasó néppé válik, olvasva és tanulva építi a szocializmust.“ Nekünk, könyvtárosoknak jelentős részünk van abban, hogy a könyv eljut az olvasóhoz. Jóleső tudat, hogy népünk kulturális felemelkedéséből a magunk eszközeivel, a magunk nevelőmunkájával mi is kivesszük részünket. Mód Péter igazgató 53
