A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentése 1949-1954
st D. Az előzőekben beszámoltunk arról, hogy a magyar írókhoz írott leveleket a könyvtárosok elküldik az írószövetségnek. A Béke Világtanács budapesti ülésszaka alkalmából az olvasók a könyvtáron keresztül a nemzetközi békemozgalom harcosait keresték fel leveleikkel. Többszáz levél érkezett hozzánk. íróik munkások, diákok, értelmiségiek, asszonyok és férfiak. Számos levél érkezett a világ haladó íróihoz, mint Fagyejev, Seghers, Neruda, Hikmet, Nexő, Aragon, Tyihonov és még sokan másokhoz. A fent említett módszerek igen jól szolgálták az olvasók műveltségi színvonalának emelését, a politikai agitációt, népnevelőmunkát és — nem utolsó sorban — a könyvtár, az olvasás népszerűsítését. A bibliográfiák felhasználása. Ezeken a könyvtári módszereken kívül könyvtárosaink más eszközöket is igénybe vettek az olvasómozgalom fejlesztésére. Munkájukban nagyon jól fel tudták használni Bibliográfiai Osztályunk által készített ajánló, annotált bibliográfiákat. Ezek a bibliográfiák ismertették hazánk és a Szovjetunió történetére, a népi demokráciák gazdasági és kulturális életére vonatkozó legfontosabb irodalmat. Készültek egy-egy író munkásságáról, pedagógiai, kultúrhistóriai kérdésekről, egy-egy aktuális politikai eseményről. Könyvtárosainknak sok segítséget adtak ezek a bibliográfiák. Sokféle módon próbálkoztak, hogy az olvasók is megkedveljék és megtanulják használatát. így a mindennap adódó beszélgetésekben felhívták a figyelmet egy-egy, az olvasó érdeklődési körébe vágó jegyzékre. Egyes helyeken falitáblákra helyezték a bibliográfiákat, aláhúzással és helyrajzi számmal látták el a könyvtárban is megtalálható műveket, megint máshol kölcsönözték a bibliográfiák többedpéldányait, hogy az olvasó jobban tudjon válogatni belőle. Lényegében a tervszerűbb olvasás gondolatát szolgálta az a kezdeményezés is, amikor egy-egy könyvbe rövid könyvjegyzéket ragasztottak olyan művekről, melyek tartalmilag mintegy az éppen olvasott könyv kiegészítéséül szolgáltak. Egyik könyvtárunk újszerűén nyúlt a bibliográfiák népszerűsítésének kérdéséhez. „Élő bibliográfia“ címen műsoros estet adott. Céljuk volt a magyar nemzet történetének rövid szemléltetése az irodalom tükrében a honfoglalástól a felszabadulásig oly módon, hogy megmutassák, hogy az érdeklődő számára milyen útmutatást jelent a Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai kiadványa: „Mit olvassunk hazánk történetéről“. Színészek korabeli öltözetben mondtak el irodalmi szemelvényeket, így megjelentették Anonymust, Mátyás királyt, Martinovicsot, a fiatal Jókait stb. Az összekötő szöveget Hegedűs Géza író mondotta el. A bibliográfiák — mint mondottuk — igen fontos segítőeszközt jelentenek a könyvtáros propaganda- és nevelőmunkájában. Fontos, hogy könyvtárosaink a jövőben még fokozottabb mértékben tudjanak élni ezzel az eszközzel. Fel kell tudnunk használni a bibliográfiákat a mindennapi könyvtári apró munkában is. Eszközül kell használni arra, hogy megteremtsük és magasabb szintre emeljük a kerületi könyvtárak tájékoztató szolgálatát. Aktívák. Olvasók tanácsa. Talán sikerült érzékeltetnünk azt a sokrétű, sok kezdeményezd bátorságot igénylő munkát, amely elengedhetetlen egy kerületi könyvtárban. Az a könyvtáros tud csak helytállni, aki képes aktívaként magával vinni olvasói legjobbjait, leglelkesebbjeit. A könyvtár köré csoportosuló, annak munkájában résztvevő aktívák a szocialista könyvtár sajátos arculatához tartoznak. Az olvasók aktívákká nevelését nemcsak — és főleg nem — a praktikus szempontok indokolják. A szocialista pedagógia egyik alapvető tétele, hogy a közösségért végzett munka a legnagyobb pedagógiai nevelőeszköz. Aminek építésében, szebbé, jobbá tételében részt vettünk, azt magunkénak érezzük. Ezzel a pedagógiai eszközzel élünk elsősorban, amikor céltudatosan hozzákezdünk egy könyvtár aktívahálózatának kiépítéséhez. A könyvtáros nevelőmunkájának egyik fontos állomása az, amikor olvasója könyvtári aktívává fejlődik. Ez a meggondolás vezette könyvtárosainkat, amidőn hozzákezdtek a könyvtár mellett az ún. „Olvasók Tanácsáénak létrehozásához. A választási munka folyamán tizenkét kerületi könyvtárban alakult meg az Olvasók Tanácsa. Résztvettek a könyvtár választási programjának kidolgozásában és a munka folyamán is helytálltak. Alig van olyan könyvtárunk, ahol ma ne dolgoznának aktívák is. 50
