A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Nagy Emilné: Elzevirek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

maguk idejében. Ez indította a korabeli kiadókat arra, bogy még az Elzevir-nyomdák fennállása korában nyomdászatilag hasonló kiadványokat bocsássanak ki, nem egyszer Elzevir álnév alatt, vagy pedig enyhébb formában: az Elzevir cég nyomdászjegyével ellátva. Ilyennek tekinthetjük az alábbi két munkát:

B 871/14 Francius,Petrus: Laurus europaea seu celebres Christianorum, de tureis victoriae, accedunt breves annotatiunculae in usum commodumque Legentium. Amstelodami, 1687.120 p. 16 cm. 8°.

Petrus Francius a törökök elleni keresztyén győzelmekről írt ódáinak gyűjteménye. A mű kiadási éve az Elzevir-ház amszterdami ágának lehanyatlása utáni évekből való, amikor a céggel együtt nyomdászjegye is az utód: Wetstein Henrik

tulajdonába ment át, aki az elzevir Minervát jelen esetben név nélkül használta fel kiadványán. A könyvben egyáltalán nem találunk az elzevirekre annyira jellemző virágdíszes fejlécet. A művet egyedül Willems említi, bevezetésének 93. oldalán.

Az előbbi Petrus Francius kötet első ódája külön kiadásban is megjelent. Kiadója, mint, az előzőnél is a nagy Minerva emblémát használta fel névtelenül:

B 0941/369 Francius, Petrus: Buda expugnata. Habita Amstelaedami oratio in choro Templi Novi, XVII. Kal. Novembr. Amstelaedami, 1686. 29, [3] p. 26 cm. 4°. (W : bev. XCIII p. R : 2830.)

A leydeni nyomda eredeti jegyével, a „Remetével" fémjelezve látott napvilágot a következő mü :

09/1649 [Chorier, Nie.] — Joannes Meursius [pseud.]: Elegantiae latini sermonis seu Aloisia s-igaea toletana de arcanis amoris & veneris. Pars I—II., Lugd. Batavorum, Ex Typis Elzevirianis, 1757. 1.) XXIV, 211, lt. 2.) [4], 172 p. 17 cm. 8°.

Willems megállapítása szerint a mű eredetijét Barbou nyomta Párizsban. A túlságosan szabados munka kiadását megjelenítője csak álnév alatt

merte kihozni. Kedveltségét mutatja, hogy három kiadást ért el, 1752-, 1767-, 1774-ben a „remete" jegyével. Mivel a leydeni ház 1712-ben megszűnt, ezt a művet, mint hamisitványt tünteti fel a katalógus. (W : 2178, C : 897.)

Ugyancsak a „remete" emblémát használta fel a kiadó a következő 3 kötetes műnél:

09/662 Martialis, M. Valerius: Epigrammatum libri. Tom 1—2. Paris, Joseph Barbou, 1754

T. 1: [2] VI, 232 p, 1 t. T. 2: [4] 240 p.

Valamint az 1665-ben Párizsban először, majd Leydenben 1672-ben megjelent Rapinus párisi kiadója még 1780-ban is a leydeni „remetéhez" fordul, hogy fémjelezze könyve tökéletességét:

09/1138 Rapinus, Renatus: Hortorum Libri IV, et cultura hortensis. Hortorum Historiam addidit Gabriel Brotier. Paris, J. Barbou, 1780. [6], XXXIV, 319 p. 1 t.

Igen elterjedt nyomdász jele volt a XVIII. sz.- nak Elzevirék után is a szféra. Rahir ötféle elzevir- szférát és 20 különböző egyéb kiadói szférát tart nyilván, melyekből néhány könyvtárunkban is szerepel. Példányaink legtöbbje Kölnben jelent meg Pierre Marteau, Fr. Foppens, Pierre Le Jeune stb. kiadásában.

Az ismertetett művek közül könyvtárunk részére különösen a „Budapest" gyűjtemény elzevirjei értékesek, amelyek magyarországi, közelebbről budai vonatkozásokat tartalmaznak.

Bevezető soraink alapján több szempontból is hasznosnak véltük könyvtárunk fellelhető elzevirei- nek kimutatását és rövid leírását. Adatszolgáltatásunkkal szeretnénk hozzájárulni a testvér intézeteinkben is folyamatban levő feltáró munkához. Úgy véljük, hogy a hazánkban található Elzevir- kiadványok lelőhelyének és számának a lehetőségek szerinti teljes feltérképezése nem öncél, hanem a magyar és külföldi könyv-, nyomda- és kultúrtdrténészek részére ad majd értékes anyagot.

(Közli : Nagy Emiimé)

(

13T