A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Nagy Emilné: Elzevirek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
ELZEVIREK A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁRBAN Ismeretes, hogy a XVII. századi hírneves holland könyvnyomdász és kiadócsalád, az Elzevirek által közreadott művek a kiállítás alakja, a nyomdatechnika, illusztráció, főleg pedig a témaválasztás és tartalom szempontjából önálló irányt, mondhatnánk „divatot" képviseltek a maguk korában. A család leydeni ága, Ludwig Elzevir 1580-ban alapított könyvkötő műhelyéből indult fejlődésnek, a híres akadémia támogatásával. Fénykorát Ábrahám és Bonaventura vezetése alatt érte el, az 1622 — 1652-ig terjedő időben, amikor a respublikák, a latin, francia és olasz klasszikusok kisformátumú, könnyen kezelhető és aránylag olcsó kiadásának megindításával hívta magára kora egyre inkább emelkedő igényű polgárságának figyelmét. Az említett két vezető halála [t 1652] után a leydeni kiadványok nívója erősen hanyatlik, úgyhogy a századvégi nyomtatványok a kor legsilányabb nyomdatermékeinek számítanak. A család hírneve azonban tovább él az amster- dami ágban — melynek eredete 1637-re nyúlik vissza — Ludwig és Daniel irányítása alatt. Az ő érdemük, hogy kiadványaik Hollandia határain túl is széleskörű olvasottságnak örvendtek, mivel a család könyvkereskedői hálózatot tartott fenn Németország városaiban (Köln, stb.). Dániel 1680- ban bekövetkezett halála tett pontot a nagynevű cég munkásságára. Mai szemszögből ítélve, kiadói politikájukban egyik fontos értéknek tartjuk, hogy a művelődni kívánó polgárság igényeit helyes üzleti érzékkel ismerték fel. Olcsónak mondható és könnyen kezelhető kiadványaikkal jó szolgálatot tettek koruk közművelődésének. Másik kiemelendő értékük könyveik nyomdai kiállítása. Divatot teremtettek Van Dyck metszette világos, finom, apró betűikkel, papírjuk jó minőségével, melynek eredményeként ma is tisztán és könnyen olvashatók. A XIX. század könyvgyűjtői nagy érdeklődéssel vásárolták a formás, kis 12°, 24°-ű köteteket és valóságos Elzevir-kultuszt teremtettek, bár ezek a kiadványok nagy példányszámúknál fogva nem számítottak komoly ritkaságnak ; bizonyítja ezt a tényt, hogy hazai nagy könyvtárainkban is szép számmal szerepelnek. 134 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár külön- gyűjteményeiben, (09, B.) a katalógus és a könyvállomány átvizsgálása után 16 db Elzevir kiadású könyvet találtunk. A leydeni ház, mint említettük, nagy népszerűségre tett szert respublica sorozatának megindításával, (1625). A 24°-ben kiadott kis formátumú könyvek legfőbb erénye a könnyen hordozhatóság és a tiszta, világos nyomás. Általában nyomdászjegy nélkül jelentek meg, metszett címlappal, melynek szövegrészében a feltűnő, égő fahasábok, a családnév eredetére utalnak. („Else Vuur" = égő szüfa.) L-W Q _Könyvtárunk a híres sorozatból hármat őriz : 0 9/2618 De imperio Magni Mogolis sive India vera. Commentarius e variis auctoribus congestus. Lugduni Batavorum, Elzevir, 1631. [S], 285 [16] p. 11.2 cm. 24°. A respublica sorozat egyik gyöngyszeme, a mű ajánlása szerint Joannes de Laet összeállítása különböző szerzők műveiből. Tartalmazza India topográfiai, éghajlati leírását, a lakosság erkölcseinek, szokásainak, az ország történetének áttekintését, az uralkodóház genealógiáját. A címlapon Duysent mester metszete indiai előkelőséget ábrázol, a szöc vég között égő fahasábok. Az 1631-ben kiadott kétféle, csaknem azonos kiadás közül Rahir szerint ez a második, XVIII. sz.-i barna bőrkötésben aranyozva. (Willems: 354, Rahir: 331, Copinger : 1332.) 09/47 Sleidanus I.foannes]: De qvatuor semmis imperiis. Libri tres postrema editione hac accurate recogniti. Lugd. Batavorum, Elzevir, 1631, 309, [24] p. 12 cm. 24°. Szerzője a protestáns lútre tért történetíró, diplomata és követ. Műve a babyloni, perzsa, görög és római birodalmak története, de találunk benne hún és magyar történelmi vonatkozásokat is. (Attila, ősmagyarok kalandozásai, Szt. István.) Műfaja szerint a respublica sorozat tagjának tekinthető. A mű a XVII. sz. folyamán 7 kiadást ért el. 1624-ben megjelent első kiadása után 1631-ben másodszor is kiadták kétféle változatban, 25 oldal különbséggel. Metszett címlapját harci jelvények és szimbolikus állatképek díszítik. Szövegrészében az égő fahasábok. Hártyakötósben. A könyv Zichy
