A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954

Bikácsi Lászlóné: Csoportos foglakozás gyermekkönyvtárainkban

megjelenítése. Az irodalmi délutánnak ezt a változatát tartotta a VII. kerületi, valamint a XIII. kerületi 1. sz. könyvtár. Ez utóbbi úgy rendezte meg műsoros délutánját, hogy a legismertebb és legnépszerűbb könyvek alakjait jelmezben ábrázolva felvonultatta a színpadon. A jelmezes gyermekszereplők az ábrázolt könyv egyik legjellegzetesebb részletét mondták el s a közönségnek ki kellett találnia, melyik író, melyik könyvéből elevenedett meg a szereplő. Ezen a délutánon a résztvevők közfelkiáltással fejtették meg az élő rejtvényt, azonban ez nem ment a fegyelem rovására, mert a soronkövetkező szereplő máris lekötötte érdeklődésüket. Fejlettebb forma volt az, amelyet a VII. ker.-i könyvtár választott, írásos kérdőívet osztottak ki a résztvevőknek s minden felvonuló jelmezes szereplő nevét és a könyv íróját a kérdőíven fel kellett jegyezniük. A kérdőíveket végül bírálóbizottság nézte át, pontozta s a nyerteseket megjutalmazta.

Alig egy-két éve terjedtek el könyvtárainkban az „irodalmi fejtörők", melyeknek különféle változatait alkalmazzák. A legnagyobb szabású irodalmi fejtörőt a IX. kér. Illatos úti könyvtárban rendezték. A pályázattal egybekötött fejtörő hatfordulós volt. Minden forduló kérdéseit más-más céllal állították össze. Pl. az egyik- kérdéscsoportot a felszabadulással kapcsolatos művekről, a másikat az új magyar irodalomról, ismét másikat a történelem és földrajz köréből állították össze. A fejtörő igen nagy érdeklődést váltott ki. A verseny ellenőrzésében a pedagógusok is résztvettek. Értékelték a verseny eredményeit és tanulságokat vontak le belőle. Már az első kérdéscsoport megfejtésénél kitűnt, hogy több gyermek nem ismeri a könyvek szerzőit, nem tudja helyesen leírni a szerzők és szereplők nevét. Bizonyság erre a súgás alapján beírt néhány helytelen válasz. Pl.: Ki írta az Ifjú Gárdát"? — Fagyis Éva. Mi a címe Illés Béla Budapest felszabadulásával foglalkozó könyvének? — Fegyveres vitéz énekel. És sorolhatnánk több más humorosnak tetsző választ.

Sok esetben az is kiderült, hogy néhányan nem ismerték a gyermekek az általuk olvasott könyv történelmi korszakát, sőt voltak, akik azt sem tudták, hogy milyen nemzet életében játszódott le a cselekmény. A kitöltött kérdőívek arról is tanúskodtak, hogy a gyermekek némelyike nem tud helyesen írni. A csillag- hegyi könyvtár vezetője a verseny értékelése alkalmával táblára írta fel a kitöltött

kérdőíveken előforduló helyesírási hibákat s azok javítását. Ugyanígy járt el a többi hiba esetén is, vizuálisan is rögzítve a helyes megfejtést. Valamennyi könyvtár arra törekedett a fejtörők tanulságának levonása után, hogy fiatal olvasóit elmélyültebb olvasásra nevelje és megtanítsa őket a katalógus használatára. A csillaghegyi könyvtáros a fejtörőt azzal tette változatosabbá, hogy tehetséges olvasóival rajzokat készíttetett a megfejtendő kérdések közé. Ezt a módszert alkalmazta az újpesti könyvtár is. Sőt, ötletesen a pályadíjakat előre kiállította a gyermekkönyvtárban, mintegy serkentve olvasóit a pályázatban való részvételre. Az újpesti könyvtár szépen megrajzolt és jól összeállított pályázatát vette mintául a XIV. kerületi Ilka utcai könyvtár is.

A csoportos foglalkozásnak ez a módszere egyre jobban elterjedt gyermekkönyvtárainkban, bizonyítva azt, hogy könyvtárosaink és a pedagógusok felismerték nagy nevelőértékét.

Érdekes összehasonlítani az egyes könyvtárak pályázóinak eredményeit. A VI. ker.-i és a csepeli Szabó Ervin Könyvtárak közös kérdőívet bocsátottak ki s a versein- végeztével megállapították, hogy a VI. ker.-i könyvtár olvasói közül helyes válaszaikkal a fiúolvasók messze kimagaslanak, míg a csepeli könyvtár kis leányolvasói egyenlő értékű megfejtéseket adtak a fiúkkal. A könyvtárak eredményeit összehasonlítva az is megállapítható, hogy _ átlagban a jeles és jó tanulók azok, akik irodalmilag tájékozottabbak és figyelmesebben olvassák a könyveket. Akadtak azonban meglepetések is, mint pl. az Ilka utcai könyvtárban, ahol egy gyenge tanuló igen magasszínvonalú olvasottságról adott bizonyságot. A könyvtárak vezetői nagyon helyesen teszik, amikor ilyen esetben felhívják a pedagógusok figyelmét a kimagasló eredményt elért gyermekre, aki bizonyára megérdemli azt a fáradtságot, hogy az iskolában külön foglalkozzanak vele.

A verseny második formájaként tizenöt könyvtár alkalmazta a rajzversenyt. „Legkedvesebb könyvem rajza” címmel vagy szabadon választott témából rajzoltatott a gyermekekkel s a legjobb rajzokat jutalmazta. A kispesti Szabó Ervin Könyvtár a pályázatra beérkezett rajzokat kiállítás keretében mutatta be s valamennyi gyermekolvasója résztvett a bíráló- bizottság munkájában. A gyermekek véleményüket írásban adták be. Az egyik kis kritika így szólt: ,,.. .Star Teréz rajzát nézve elgondol122