A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1949-1954
Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tervezete
BUDAPEST TÖRTÉNETE BIBLIOGRÁFIÁJÁNAK TERVEZETE Á HELYISMERETI BIBLIOGRÁFIÁK fontosságára és jelentőségére legutóbb Reguli Ernő mutatott rá Szeged városának készülő bibliográfiájával kapcsolatban: „A helyismereti bibliográfiák igen fontos segédeszközei a tudományos kutatásnak, az egyetemi és középiskolai oktatásnak. A nagy (egyetemi, megyei) könyvtáraknak egyik feladatuk az illető tájegység irodalmi, történeti, művészeti, gazdasági vonatkozásainak a feltárása. Az egyetemeken már végeznek ilyen munkát, a területi problémák egyre inkább a hallgatók érdeklődési körébe kerülnek... A középiskolák központi feladata a hazafias nevelés, s ennek egyik fontos eszköze a szülőföld megismertetése. Nem lebecsülendő feladatot jelentenek a népgazdaság és a tervezés szempontjai sem. Fel kell tárni területünk gazdasági problémáit, rejtett tartalékait, melyek a tervezés alapjaiul szolgálnak.”1 Ugyanezt a problémát sokkal szélesebb keretek között, a magyar bibliográfia történeti helyzetképébe beleépítve és a bibliográfiai munka valamennyi fontosabb elvi és gyakorlati kérdésének gondos elemzésével kapcsolatban tárgyalja Hódis László a Tiszántúli bibliográfiáról írt, vitaanyagul szánt nagyszabású tervezetében.2 Tanulmánya nemcsak a Tiszántúli bibliográfia kérdéseivel foglalkozik, hanem általában taglalja a táj bibliográfiák problematikáját és egy teljes magyar nemzeti bibliográfia körvonalozásával zárul. Rámutat arra, hogy a bibliográfiáknak itt tervezett formái könyvtári, tudományos kutatási, sőt művelődéspolitikai érdekeket is szolgálnak. Az a megnövekedett igény, amely a területi bibliográfiák iránt megnyilvánul, csak aláhúzza a debreceni Egyetemi Könyvtár célkitűzéseinek helyességét, hogy egy ilyen hatalmas méretű bibliográfia munkálatait tervébe iktatta* Végső soron ennek a bibliográfiának a tervezete azzal az igénnyel lép fel, hogy a mindenképpen szükségesnek ítélt nagy, teljes nemzeti bibliográfia szerves részévé váljék és annak elkészülését a lehetőség határain belül elősegítse. EGY BUDAPEST TÖRTÉNETÉT FELÖLELŐ BIBLIOGRÁFIA nem indulhat ilyen messzetekintő célkitűzésekkel útjára. Nemcsak azért, mert az irodalmi termelésnek aránytalanul nagy százaléka esik a fővárosra, különösen a XIX. századtól kezdve és így teljességre törekvő igényeket a belátható időn belüli befejezésre nem támaszthat, hanem azért is, mert konkrét célkitűzései lehetővé teszik a szerényebb keretet. Ezek a konkrét feladatok : a Fővárosi Szabó) Ervin Könyvtár igen gazdag „Budapest“ Gyűjteménye anyagának más nagykönyvtárak kiegészítő anyagával együtt való feltárása egyrészt a Budapest történetét megíró kutatók számára, másrészt a könyvtárat felkereső és budapesti vonatkozású anyag iránt érdeklődő olvasók számára. Ez a feladat lehetővé teszi a helyi irodalom gyűjtésének mellőzését abban az esetben, ha tartalma általános és ennek gyűjtését a nemzeti bibliográfia keretei közé utalja. Viszont kötelezőleg írja elő a helyismereti irodalom gyűjtését akkor is, ha az a terület határain kívül keletkezett. így határolódik el Budapest története bibliográfiájának gyűjtési köre a táj- bibliográfiákétól általában. Más szempontból nem kétséges, hogy ami a helyismereti bibliográfiák jelentőségére vonatkozóan általában áll, fokozott mértékben érvényes Budapest története bibliográfiájára. Budapest története, gazdasági, társadalmi, politikai múltja, közigazgatási fejlődése, kulturális szerepe, munkásmozgalmi jelentősége hazánk életében méltán tarthat igényt, nemcsak a szorosabb értelemben vett kutatók, hanem a művelődni vágyó tömegek érdeklődésére is. A főváros mai területén épült és a mai Budapesttel a földrajzi fekvés és természeti viszonyok azonossága által összefüggő kelta és római Aquincum csak úgy, mint Mátyás „Buda regia”-ja, a törökkori Pest— 108
