A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948

Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához

59

A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ZENDÜLÉS. 1753.

Szőnyi Benjámin (1717—1794)

Históriás éneke a hódmezővásárhelyi zendülésről, 1753-ban. Közli K. Papp Miklós: Az 1753-iki zendülés története. Kolozsvár: K. Papp 1866.

158—173. lap Fk. 40308

K. Papp nem ismeri a vers szerzőjét és a Péró-lázadásról szóló versként közli. Tárgya : Hmv. környékén 1753-ban, még mindig Rákóczi nevével, zavaros parasztfölkelés támadt a pásztornép között, de könnyűszerrel elnyomták. A kormány katonai garnizont rendelt a városba, e terhek csökkentése érdekében írta a város ref. lelkésze a verset, melynek 1. részében előadja aj község egész múltját, hangoztatja mindenkori lojalitását, a fölkelést az aljnépnek tulajdonítva, nagyobb vigyázást igér és kegyelmet kér a királynőtől.

— Eredeti teljes magyarnyelvű kézirata a hódmezővásárhelyi ref. egyházközség jegyzőkönyvében.

1. k. 63. és köv. lapok

— Nova thessara fidelitatis et homagii... per Timotheum Archonphilum. A Széchenyi könyvtár kézirattárában Quart, lat. 1603. sz.

Ugyanennek maga a költő által készült teljes latin fordítása.

— Vásárhely hollétéről és régi dolgairól. Közölve : Tudományos Gyűjtemény, 1819. évf.

Fk. B 051/99

Fenti magyar költemény 1. része, Thököly, Bercsényi, Rákóczi, Péró és kisebb mozgalmak említésével. Ugyanennek lenyomata :

Palugyay Imre, ifj. : Magyarország történeti, földirati, s állami legújabb leírása. Pest: Heckenast 1855.

4. köt. Békésmegye történeténél.

ítélet az 1753-i hódmezővásáhelyi zendülők ügyében.

Századok, 1870.

36—43. lap Fk. 3049/4

Terjedelmes irat, tiszta magyarsággal. Elevenen, részletesen elbeszéli az egyes résztvevők tevékenységét. Kurucoknak nevezték magukat s összeköttetésben álltak a törökországi bujdosókkal.

A MÁDÉFALVI VESZEDELEM. 1763.

Conrad Mihály, heidendorfi (1730—1821)

Önéletrajza. Közölve : Archiv des Vereines fürSiebenbürgische Landeskunde. Neue Folge XV Kronstadt [Brassó]: Gött 1853—60.

127—152. lap

Erdélyi kormányszéki hivatalnokként résztvett a székely határőrvidék szervezésében, élénken Írja le a mádéfalvi veszedelmet, midőn a katonának állni nem akaró székelyek tiltakozó tömegét halomra lőtték.

Erdély öröksége. A másik magyar haza. Bp: Franklin (1941).

8. k. 101—115. lap Fk. 98375/8

Fenti részlet magyar fordítása németből.

Szeles János (f 1782?)

Székelyudvarhely története. Közli: Erdélyi Múzeum, 1898. évf.

578—585. lap Fk. 3452

A székely határőrvidék szervezésekor mutatkozó tömegmozgalmak és elégedetlenség kortárs elbeszélése. Aki katonának állt, szabadult a jobbágyság alól, a székelyek azonban csak otthon saját tisztjeikkel, hagyományos módon akartak katonáskodni, nem a császári seregben

NÉVTELEN ZENDÜLÉSEK A 18. SZÁZADBAN.

Hannulik János (1745—1816)

Az emberi vadságról. — Az Igazságról. Közölve : Lyricorum libri duo. Nagykároly : Eitzenberger 1780—81.

Két óda [3. könyv 5., 7.]. Az előbbiben kikel a parasztmozgalmak esetén hozott, kegyetlen formában végrehajtott halálos ítéletek ellen : így nem lehet a népet fékentartani, ez lázasztó ; ez a világ el fog pusztulni. — Utóbbi az úri önkényt rójja meg, mely elveszi a paraszt földjét s egyebet sem tud mint veretni, kivégeztetni.

<5