A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
57 Kovács János A magyar krónikának rövideden lerajzolt sommája. (1. fent.) 49—53. lap. Rákóczi Ferenc éneke Közli Thaly: Adalékok. 2. k. 13—19. lap Adón, exekución siránkozó közrendű ember örvendezése a fölkelés kitörésén és tábora növekedésén. Egy helyen Rákóczit, Bercsényit szólaltatja meg, alighanem innen a költeményeimé. Kuruc versgyűjteményeink általában tartalmazzák. Két szegénylegénynek egymással való beszélgetése. Erdélyi Pál : Kuruc költészet. Bp.: Franklin 1903. (Magy. Remekírók.) 120—24. lap A Szegénylegény énekével azonos hangulatú vers, szemére veti Rákóczinak, hogy megszegte a szegénységnek tett ígéretét és már csak méltatlan urakkal törődik, a katona legfeljebb- értéktelen kongópénzt kap. A PÉRÓ LÁZADÁS. 1735. Apor Péter, altorjai báró, (1676—1752) Munkái. Pest: Akad. 1863. Magy. tört. emlékek 2. oszt. 14. k.) 191—192. lap A prózai iratok közt Sinopsis mutationum c. al. a szerző évkönyvszerű föijegyzéseket ad. Az 1735. évnél rövid, tömör összefoglalás Péró fölkeléséről. Pérót vitéznek és Rákóczi egykori kapitányának mondja s dicséri. A mozgalom leverése után felsóhajt: »így szabadított meg bennünket isten a rémülettől.« — Verses müvei és levelei. Bp : Akad. 1903. (Magy. tört. eml. 2. o. 36. k.) 1. k. 306—307. lap Fk. 3381/36 Fentinek négy csoportrimes szakaszban magyar versbe foglalása. Péró veszedelme Üj magyar múzeum, 1859. (Szilágyi Sándor) 182—4. lap Fk. 19860/17 K. Papp Miklós: Az 1735-iki zendülés története. Kolozsvár: K- Papp 1865. 134—137. lap Fk. 40308 Thaly Kálmán: Adalékok a Thököly és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Pest: Ráth 1872 2. k. 423—430. lap Előbbiek Szilágyi Sándor gyűjtése egy hódmezővásárhelyi kéziratból. Utóbbit a Széchenyi könyvtár Hung, quart. 175. II. kézirata (Jankovich gyűjtemény) tartalmazza, későbbi szöveg és tizenhat szakasszal bővebb az előbbinél, mely helyenként népballadaszerű. — Az ének elmondja, hogy a magyarok Péró titkos biztatására felkeltek, de váratlan hirtelenséggel vereséget szenvedtek. Összefogdosták és Budára vitték őket bíróság elé. Péró búcsúszavaival és kivégzésével végződik. Rebellisek éneke Közölte Kozocsa Sándor az Irodalomtörténeti Közlemények 1929. évf. Fk. 3302 Közös tőből ered az előbbi énekkel, de míg annál az elbeszélésbe olvad a siralom, ennél a budai rabok siralmán van a súlypont és csak mellékes az elbeszélés. Számos szakasza többkevesebb eltéréssel azonos a Péró veszedelmével. Budán, a Csonka-toronyban költötte a * névtelen szerző, rabtársai kedvére. Üj szomorú ének Rövid példa ... Buda, 1749. (lásd alább). Fk. B 0994/14, 40308 Alighanem egy katolikus rendi iskolában előadott jelképes játék. Szégyentelen hódolása a nemesi osztálynak Ausztria felé, melynek serege biztosítja mindenkor a nemesség uralmát. A könnyen folyó vers a kivégzésre vitt budai rabok bűnbánó énekével végződik. Máskiadásai : Új magyar múzeum, 1859. (1. fent) 196—199. lap Közölte K. Papp Miklós (lásd fent). 174—179. lap Thaly : Adalékok (lásd fent). 2. k. 433—437. lap
