A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
52 Szalárdi János (1601—1666) Siralmas krónikája (1. fentebb) 594—5. lap. Futólag említi a- fenti eseményt. Kraus György (1607—1679) Siebenbürgische Chronik 1608—1665. Wien 1864. (Fontes rerum Austriacarum Abt. I. B. 4.) 2. k. 94. lap. A mozgalmas események közé szőve, röviden elmondja a székelyek 1660-i felkelését. A 48. lapon közli, hogy a detronizált II. Rákóczi György, az urak nagy bosszúságára és ellenállása mellett, szabadságot Ígért a táborához csatlakozó jobbágyoknak. A szász városok köznépe közt is sok a zendülés ebben az időben. THÖKÖLY KURUCVILÁGA. 1673—90. Babotsay Izsák Fata Tarczaliensia azaz Tarczal városának főbb változásai. Közli Rumy Károly György : Monumenta Hungarica sermone nativo scripta azaz a magyaroknak magyar nyelven írt emlékezetes írásaik. Pest: Trattner 1815. 1673—4. éveknél szól a kuruc mozgalom hullámzásairól, portyázásokról. — Pest: 1817. (2. kiad.) Adalékok Zemplén vm. történetéhez. 1900. évf. 5. k. 138—9, 171, 201—3, 237—9. lap Inczédi Pál (1666—1724) Naplója. Közli Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Pest: Pfeifer 1860. Lugossy J.: Tört. emlékek a magyar nép községi és magánéletéből 2.) 16—17. lap Fk. 80970, 46557, 43257 Mikor. Thököly elfoglalta Erdélyt, kurucsága igen szaporodott az erdélyi népből. Prédálták az urakat. Allocutio ad Hungaros. Ad siculos. Ad valachos. Közölve: Apót Péter verses művei és levelei. Bp : Akad. 1903. (Magy. tört. emlékek, II. oszt. 36.) Gunyvers az erdélyiekről. 1674. Névtelen szerző versei. 430, 434, 438. lap Ismeretlen eredetű szatírák Erdély vezető politikusairól, majd különböző rendéiről. Magyarokon a nemesek értődnek : szemükre hányja a jobbágyok mindenképpen való nyúzását. A székely : szabadságának csak palástját viseli, szolgál, nyakára ültek a tisztek. Az oláhnak lázadásokat, főrendek kiirtását, nyomorúságban való elzüllöttséget vet szemére. E magyar versek költői magyarázatai az Erdélyre is utóbb átcsapó kurucvilágnak. Ottlik György Önéletleírása. Közli Thaly Kálmán : Történelmi naplók. Bp : Akad. 1875. (Magy. tört. emlékek, II. oszt. 27.) 7, 22, 81—89. lap Fk. 3381/27 Egy 1672-es templomfoglalásnál a nép kergeti él a karhatalmat. A Thököly mozgalom leírásánál a népet csak akkor említi, mikor az ügy hanyatlik, a kurucok fosztogatnak és a nép elhagyja őket. Rákóczi zászlóbontásánál a mozgalom gyors terjedéséről szól s hogy maga is császári tiszt lévén, Trencsényből hogyan pártol át kurucnak majd minden közkatonája. Ő is átállt, ameddig érdeke kívánta. Szeles János (18. szd.) Székelyudvarhely története. Közli: Erdélyi Múzeum, 1898. évf. 396—402, 589. lap Fk. 3452 A Thököly és a Rákóczi kurucvilágot csak a városi polgárok szűk szemszögéből látja : nyugtalanságot okoztak. A harc után egy kuruc nem szolgáltatta be puskáját, ezért évek múlva felakasztották. Bethlen János (1613—1678) Historia rerum Transiivanicarum ab a. 1662—1673. Viennae : Kurzbeck 1783. 1—2. k. 2. k. 308—24. lap A bujdosók első hadjáratát írja meg. Kezdetén (272. lap) a parasztok még agyonverik a szatmár- megyei csata után menekülő nemeseket. Később (309.1.) a felkelőkhöz »gonosztevők söpredéke* csatlakozik, akik nem tisztek alatt, csapatokban harcoltak, hanem 1672 szeptemberétől decemberig a várakat stb. fosztogatták. Az egyébként is homályos előadásból csak itt gyanítható, hogy a zűrzavar szervezetlen parasztfölkelésekkel is járt.
