A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
47 Csanádi Demeter Vita Joannis secundi electi Hungáriáé regis, scitico sermone a Demetrio Chanadi, ejusdem principis secretario miserabiiiter decantata. [Debrecen : 1571] Száraz, szűkszavú históriás ének II. János életéről, nyomban a király halála után jelent meg. Négy homályos sor tárgyalja a székely lázadást, melyhez a szerző — bizonyára a nép véleményét — toldja hozzá, hogy isten holtig tartó súlyos betegséggel büntette az uralkodót. További kiadásai : Szabó I. 88 — [Kolozsvár: 1571.] Szabó I. 89 — Debrecen : 1577 Szabó I. 124 — Debrecen: Hoffhaiter 1582. ' Szabó I. 187 •— [Kolozsvár: 1582.] Szabó I. 197 Régi magyar költők tára. Szerk.: Dézsi Lajos. Bp.: Akad. 1930. 7. k. 216—7. lap Fk. 27988 Schaeseus Keresztély (1540—1585) Ruinae Pannonicae libri. VII. ének. A tizenkéténekes hősköltemény hét éneke 1571-ben Wittenbergben megjelent. 5—8. és 12. énekének kéziratát a Széchenyi-könyvtár kézirattára őrzi. Föl. lat. 1137. számú kötetben. A humanista költészet eszközeivel megírt mű 7. énekének többszáz hexametere mozgalmasan beszéli el a székely lázadást: kétszer sikeres csata, majd szívós harc után bukás. Úri hit- szegéssel kézrekerítik a vezéreket s kegyetlenül karóbahúzzák. — Megemlítendő : az 5. ének 1556-i országgyűlésről szólva, kikel a jobbágy újabb röghözkötése ellen, panaszolja a paraszt kizsákmányolásának módjait (Heltainak az ördögről és a földesúrról szóló meséjével egybehangzóan) és az elnyomottak kitörésével fenyegeti az urakat. Siegler Mihály (f 1585) Chronologia rerum Hungaricarum, Transsylvanicarum et vicinarum regionum libri duó Kiadta Bél Mátyás. Adparatus ad Históriám Hungáriáé. Posonium [Pozsony] : Rayer 1735 86—87. lap Fk. Aq 43.90/25 Előadásában különösen a fölkelő székelyek követeinek a szász városokkal való tárgyalására tér ki : fenyegetőzve kívántak segítséget szabadságuk visszavívásához. Fentiek magyarázatára alkalmas, irodalmi tekintetben is érdekes szövegek az 1559-i törvények a székelyek osztálytagozódásáról (Mikó : Erdélyi tört. adalékok. Kolozsvár, 1855. 3. k. 265. 1.), a székelyek folyamodása leveretésük után (Szabó : Székely oklevéltár, Kolozsvár 1872. 2. k. 321. 1.), erre II. János válasza (Érd. orsz. gyűl. eml. 1556—1576. Bp. 1876. M. tört. eml. 3. o. 2. k. 202. 1.), ugyanez Mikónál 2. k. 360. 1. ) királyi kegyelem a lázadók számára, kivéve a vezetőket (Szabó oklevéltárában 2. k. 161—168.). KARÁCSONY GYÖRGY 1568 Szamosközy István (1570—1610 közt) ' Történeti maradványai. 4. Bp: Akad. 1876. (Magy. tört. emlékek. 21.) 96—107. lap Fk. 3381/21 A nagybányai parasztember, Karácsony György Debrecen körül népsereget gyűjt maga köré. Azt mondta, isten küldte őt, hogy fegyver nélkül kiűzze a törököt. Szolnoknál kudarcot vall, majd Debrecenben elfogják és kivégzik, seregét úri csapatok verik szét. Sz. részletes elbeszélésében írói értékei jól érvényesülnek. Előadása arra vall, hogy a korabeli úrirend túlbecsülte a »Fekete Ember« mozgalmát. Mi volt távolabbi országrészekben a hí íré, mutatja a Történelmi Tár 1891. évf. 70. lapján közölt, 1632-ből származó névtelen krónika, mely 1569. évnél így ír : »Korácson György a Nyírségen paraszthadat támaszta, a papokat és nömösséget levágató, végre őmaga is rutul vészé.« Forgách Ferenc, ghymesi (1535—1577) Magyar históriája 1540—1572. Pest: Akad. 1866. (Magy. tört. emlékek, 16.) 451 •—456. lap Fk. 3381/16 A humanista államférfi emlékezéseiben tömören vázolja a Fekete Ember mozgalmát, mint Erdély és a Habsburg országrész határán zajló veszedelmet. Ez alkalommal bőven emlékezik meg 1514-ről. Forgách Simon, ghymesi (1526—1598) Jegyzete Forgách Ferenc fenti m. /• •— 453—455 lap Fk. 3381/16 Fivére latin művéhez eleven magyar nyelvért beszéli el jegyzetben Karácsony György mozgalmának részleteit: még a Mátyusföldéből is indultak hozzá parasztok s az egri vitézek is csatlakozni akartak hozzá.
