A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1948
Bibliográfia a hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához
42 Tinódi Sebestyén (1510?—1556) És Sigmond királynak és császárnak krónikája, szép énekbe szerezném . . . Temesvári János. Chronica c. könyvében második darabjaként. Kolozsvár: Heltai 1574. A hosszú históriás ének végefelé : a császárhoz rossz hírek érkeznek a parasztlázadásokról, tinié esmét egy gonosz hirt haliénak . . .« Hat négysoros szakaszban Thuróczi nyomán szedi versbe Antal és Márton lázadását. Szabó 112 Sigmond király és császárnak krónikája és lőtt dolgai... Heltai Gáspár: Cancionale, azaz históriás énekes könyv. Kolozsvár: Heltai 1574. darabjai közt. Azonos előbbivel, de nyilván nem Tinódi szőtte bele a Tar Lőrinc pokoljárásáról szóló pompás elbeszélést, mely nemcsak a császárt, de egyházi és világi főurait is a pokolba teszi éspedig nagyrészt a nép ellen elkövetett bűnökért. Protestáns szemléletű. Szabó III. 679 Szilády Áron: Régi magyar költők tára. 3. k. Bp : Akad. 1881. 351-2. lap. Uncius Lénárt (16. szd. második felében) Poematum libri septem de rebus Ungaricis. Craccoviae [Krakkó]: Lazar 1579. Magyar történelem Thuróczi nyomán latin hexameterekben. A parasztlázadásokat egyetlen verspárban, de a budai zendülést hosszan beszéli el. Szabó I. 113 Székely István, Benczédi (1510—64 közt) Chronika ez világnak yeles dolgairól. Krakkó : Strykoviai Lázár 1559. 203 lap Fk. B 0941/243 Az erdélyi, stb. felkelésekről nem szól, de Albert király idejében *a magyarok a németeket Budából kiverték és minden marhájokba zsákmányt tűnek, hogy a János ötvöst, a budai nemes polgárt éjjel a Dunába vetötték vala«. A cseh huszitákkal rokonszenvez: Tábor város alól a király »nagy szégyenség- gel elpironga«. Szabó I. 38 Magyar krónikája . . . kivonva világkrónikájából. Pest: Emich 1854. (Újabb Nemzeti Könyvtár 6.) Toldy Ferenc kiadásában előbbinek magyar vonatkozású részei. Kottaner Ilona (15. szd. derekán) Aus den Denkwürdigkeiten der Helene Kottanerin. Leipzig [Lipcse] : Engelmann 1846. Fk. B 929/70 Albert király özvegyének komornája megírta emlékezéseit 1439—40-ről. A szöveg eleje töredékes, ott szól a budai zendülésről. Még két helyen említ parasztokat: a királyi kíséret közeledésekor motyójukkal menekülnek az erdőbe. A szász univerzitás jegyzőkönyvéből. Közli Kurz. Magazin für Geschichte... Siebenbürgens. Kronstadt [Brassó]: Gött 1846. 2. k. 374 lap Fk. 29378 1438-ról feljegyzik Budai Nagy Antal fölkelését és Kolozsvár melletti halálát, társai kivégzését. Az I. kolozsmonostori egyesség. 1437. júl. 6. Közli Jakab Elek. Oklevéltár Kolozsvár története 1. kötetéhez. Buda: Egyet. ny. 1870. 1. k. 172—177. lap. Fk. 12850 Hosszú elbeszélő része miatt elbeszélő forrásnak is tekinthetjük. Elmondja a fölkelés okait, a parasztok igaztalan túlterhelését, a püspök jogtalan tizedkövetelését és átkát, majd a fölkelő parasztok békekísérleteit, a nemesek legyilkolták a követeket, megütköztek, majd békélésre gyűltek össze. Ezután következnek a békefeltételek. Az elbeszélést nem tartalmazó II. kolozsmonostori egyesség a győztes parasztok meghátrálását mutatja. (Kurz : Magazin . . . 2. k. 357—375. 1. Teleki: A Hunyadiak kora. Pest, 1851. 10 k. 3—10. 1. Idevágó s az eseményeket megvilágító okleveleket ad még Eder J. K. : M. Felmer primae lineae Historiae Transsilv. 1780—1803. Pray: Annales 2. k., Szabó: Székely oklevéltár, Kolozsvár. 1872. 1 és 3. k. Fejér: Codex diplomaticus 10/7, 11. k., Erdélyi. Múzeum 1910.) Hunfalvi Pál. Az oláhok története. Bp : Akad. 1894. 2. k. 76—84 lap Fk. 11018/2 Közli az egyesség hézagos, gyakran hibás magyar fordítását. Ezt átvette: Gombos F. Albin. Az 1437-ik évi paraszt lázadás története, különös tekintettel a jobbágyi viszonyokra és a huszitizmusnak hazánkban való elterjedésére. Kolozsvár: Szerző. 1898. Szálkái Balázs (15. szd. első felében) Blasii de Zalka et continuatorum éjus cronica fratrum minorum de observantia provinciae Boznae et Hungáriáé. Kiadta Toldy Ferenc : Analecta monumentorum Hungáriáé historica. Elmondja Marchiai Jakab inkviziciós útját a hazai husziták ellen, elsimítva kudarcait: a kamonci plébános Prágában tanult, onnan hozta a huszita tanokat, megmenekült Jakab kezéből. Két társa, Tamás és Bálint Moldvába menekültek népükkel s lefordították a Szentírást. A Jakab elleni kamonci zendülés jegyzőkönyve, a királyi tanács ezt elbeszélő végzése és más ezt megvilágító oklevelek E. Fermendzin : Acta Bosnae. Zágráb, 1892. (Mon. spect. hist, slavorum merid. vol. 23.). Waddingus : Annales Minorum, Roma, 1734. 10, 11. k.
