A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
A Fővárosi Könyvtár az ostrom és felszabadulás évében
23 Viszonzásul Moszkvából kaptunk értékes könyvanyagot, de könyvajándékokat kaptunk már ebben az évben a British Council-tól és Dániából is. Három új különgyüjtemény alapját vetettük meg ez év folyamán. Ezek : 1. A Központi városháza épületében megújítandó Városházi Közigazgatási Szakkönyvtár, 2. Szinészettörténeti szakkönyvtár, 3. Emigrációs gyűjtemény. A fegyverszüneti szerződés értelmében megsemmisítendő fasiszta sajtótermékek összegyűjtését, illetve a beszolgáltatott anyag tárolását hatósági rendelkezésre könyvtárunknak kellett vállalnia. Ez a sok izgalommal egybekötött feladat sok tisztviselőnk munkaerejét és idejét vontaelatulajdonképeni újjáépítő munkától. A nagytömegű könyvet külön raktárban kezeltük. E feladat végrehajtása, irányítása, ellenőrzése eleinte Komlós Aladárra, majd Könyves-Tóth Kálmánra, végül Tiborc Zsigmondra bízatott. A könyvtár új vezetősége. A felszabadulás után újjáépült egész közéletünk. Az ideiglenes nemzeti kormány intézkedései az ország demokratikus átszervezését szolgálták. A kormányzati ágak és intézmények élére állított új vezetők a demokratikus pártok valamelyikéből kerültek ki, a Nemzeti Bizottság helyi szervei pedig igazoló eljárás alá vonták a közszolgálat minden ágának alkalmazottait. Ezek az intézkedések a Fővárosi Könyvtár személyzetének összetételét lényegesen megváltoztatták. 1945 január 18-tól 1945 április 12-ig a Könyvtár ügyeit dr Vágfalvy Dezső rangidős főkönyvtáros vezette. 1945 április 12-től július 13-ig a polgármester (Csorba János) dr Szentkuty Pál könyvtári felügyelőt bízta meg a könyvtár ideiglenes vezetésével. 1945 július 13-án (a 13.954/1945. 1. sz. rendelettel) új vezetőt állított a könyvtár éléret Tgázgatói megbízatással Hajdú Henrik ismert írót és műfordítót bízta meg a könyvtár vezetésével. A Nemzeti Bizottság kebeléből alakult ú. n. rehabilitációs bizottság a február 15-én kiadott kormányrendelet alapján revízió alá vette azoknak a régi könyvtári tisztviselőknek az ügyét, akiket a rosszemlékű Horthy-rendszer az 1918—1919. évi forradalmak után e forradalmakban vállalt szerepük miatt állásukból elbocsátott és nyugdíjuktól megfosztott. Ez a rehabilitációs bizottság—melynek elnöke Bechtler Péter alpolgármester, előadója Beér János tiszti főügyész volt — a Könyvtár hat életben maradt régi tisztviselőjének dr Dienes László könyvtárigazgatónak,Kőhalmi Béla könyvtárigazgatónak, Pór Nándorné 1. o. felügyelőnek, Pikier Blanka felügyelőnek, Solti Andrásáé felügyelőnek és Braun Róbertné felügyelőnek szolgáltatott elégtételt. A jóvátételt az elvesztett szolgálati évek alatt elérhető rangba való helyezéssel hajtotta végre a bizottság. A rehabilitáltak közül Pikier Blanka főfelügyelő egészségére való tekintettel nyugdíjba való helyezését kérte. Nyugdíjba helyezte a Bizottság a letöltöttnek tekintett 40 évi szolgálat alapján Kőhalmi Béla igazgatót is, őt azonban kevéssel nyugdíjaztatása után, egy régebbi miniszterelnöki rendelet alapján szolgálattételre rendelte be Vas Zoltán polgármester. Dr Dienes László igazgató, aki 1945 december havában tért haza Moszkvából, a rehabilitációs bizottság határozata nyomán 1946 január első hetében vette át hivatalát. Pór Nándorné, Solti Andrásné és dr Braun Róbertné a rehabilitációs bizottság határozata után nyomban, még az ősz elején megkezdték szolálgatukat. Enyvvári Jenő igazgatót, aki 1944 ősze óta már nem teljesített szolgálatot, 40 évi betöltött szolgálati idő után 1945 május 1-i hatállyal nyugdíjazta a polgár- mester.
