A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1943-1945, a Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1946
Két esztendő az ostrom előtt: 1943-1944
1943 — 1944 KÉT ESZTENDŐ AZ OSTROM ELŐTT*) Legszemléletesebb módon táblázataink mutatják, mennyiben volt eredményes a Könyvtár munkája az ostromot megelőző két évben. E két év alatt töméntelen energia fecsérlődött el. A kutatók és olvasók szolgálatára, a gyűjtemények fejlesztésére mind kevesebb és kevesebb munkaidőt fordíthatott a Könyvtár. Végül is abban a megoldhatatlan feladatban csúcsosodott ki a könyvtárosok munkája : mit és hogyan mentsenek a légi és földi ostrom támadó fegyverei elől. A könyvbeszerzésben a hanyatlás már 1943-ban is feltűnő. Ezer kötettel kevesebb a központ, 3600-zal kevesebb a fiókok gyarapodása az 1942. évivel szemben. Az 1944. évi gyarapodás a központban már csak valamivel több az 1942. évi gyarapodás felénél, a fiókok részére közel 2500-zal kevesebb könyvet vásárolt a Könyvtár, mert a könyvek megdrágultak, külföldről egyre kevesebb munkát kaphatott, a gyarapítás egyéb forrásai (kötelespéldányok, ajándékozás, egyesületi kiadványok stb.) is kevesebbet juttattak. A Könyvtár használatát — kölcsönző forgalmunkat — a gyarapodás csökkenése érzékenyebben mégsem befolyásolta. 1943-ban a Könyvtár központját és 13 fiókját együttesen 27.481 kölcsönző használta. 1942-ben csak alig valamivel több : 27.700. A központi gyűjtemény 1943. évi kölcsönzőinek száma 320-szal volt több, mint az előző évben. A fiókok kölcsönzőinek száma (24.751) ugyanebben az évben csak 719-cel volt kevesebb, mint 1942-ben. A kikölcsönzött kötetek száma 1943-ban a központban (52.999) csak 3400-zal kevesebb, mint 1942-ben. A fiókokban is jelentéktelen még a csökkenés : az 1942. évi 159.311 kötettel szemben: 121.100. A zuhanás csak 1944-ben volt nagy. A központban kikölcsönzött kötetek száma 1944-ben már csak 30.236 az előző évi 52.999-el, a fiókokban 75.649, az előző évi 121.100-zal szemben. 1943-ban a tisztviselők létszáma a központi könyvtárban és a fiókokban együtt: 93. A KÖNYVÁLLOMÁNY A Könyvtárállománya 1943-ban 14.864 kötettel gyarapodott. Ebből a tudományos központi könyvtárra 7048 kötet, a fiókokra 7816 kötet jutott. Az 1944. évi gyarapodás 9927 kötet volt. Ebből a tudományos központi könyvtárra 4950 kötet, a fiókokra 4977 kötet jutott. KÜLÖN GYŰJTEMÉNYEINK A — Keleti Gyűjtemény. 1943-ban 306 új művel, 1944-ben 260 új művel gyarapodott. A Thallóczy, Vámbéry, Zichy-hagyaték feldolgozatlan anyagából 90 művet dolgoztak a gyűjteménybe : a Zichy-anyagból a szlávnyelvű országokra, a mohamedán Keletre, részben az ókori Keletre, a Vámbéry-hagyatékból Közép- Ázsiára, a Thallóczy-anyagból a Balkán történetére vonatkozó műveket. *) Ezt az összefoglaló jelentést a felszabadulás után a Könyvtár élére állított új vezetőség teszi közzé, de hozzá kell fűznie, hogy a címben jelzett három év közül az első két esztendő — 1943 és 1944 — eseményeiről a könyvtár előző vezetőségének kellett volna beszámolnia. Hogy ezt nem tette, nem tehette, annak oka az, hogy az 1943. évről szóló jelentés szedésbe adott kézirata az ostrom alatt a Székesfővárosi Házinyomdában elégett, az 1944-ről szóló jelentés nyers anyaga pedig az ostrom viharában elkallódott. Ám, ha fennmaradtak volna is ezek a feljegyzések, a régi vezetőség jelentéssé már fel nem dolgozhatta volna, mert el kellett hagynia a helyét. Az elveszett feljegyzések pótlása, rekonstruálása csak tökéletlenül sikerülhetett, — ez különösen a táblázatok rovatain látszik meg — ennek ellenére sikerült a lelkiismeretlenül vállalt háborúba mindjobban belesodródó, majd pusztulásba taszított ország egyik legnagyobb könyvtárának sorsáról elég hű képet nyújtani. 15