A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Csirke Géza: Közös alosztások. Adalékok a könyvtári szakrendszer kérdéséhez
55 2. A formai alosztásoknál megszünteti a (01), a »tárgy elmélete« alosztást. Ennek két oka lehetett: a) a tárgy elmélete megjelölésre a szempontok szerinti .001 alosztás (elméleti szempont) is rendelkezésre áll ; b) a megszüntetés mellett szól az a körülmény, hogy a kézikönyvek (02) alosztással így első helyen kerülnek a kutató elé. A formai alosztások (09) történeti alosztását tovább építi és itt gyűjti össze a történelmi forrásokat (093), és a jogforrásokat (094) is, míg magát a történeti formát (091) alosztással fejezi ki, a (092) alosztást pedig az életrajzi formában megirt munkák jelzésére használja 3. A földrajzi alosztásoknál az általános (nemzetközi) helymegjelölésre használt matematikai végtelen jelet (oo) — valószínűleg technikai okokból1) (100) jellel cseréli fel. 4. Az időalosztásnál a BDK két időpont által határolt intervallumot kettőspont által kapcsolt egybe. Pl. a középkort így "04: 14". A kettőspont a BDK-ban két fogalom egymáshoz való viszonyának (kapcsolatának) kifejezésére szolgált. Az időalosztásnál azonban nem ilyen értelemben használták. A DDK a két szélső időpontot törtvonallal kapcsolja össze, tehát a középkort pl. így fejezi ki: "04/14*. Ez a megoldás a mindennapi használatban is előfordul,2) de sématechnikailag is megfelel a több egymásután következő szakszám összekapcsolásának. (Kiterjesztés.) A kettőspontos jelzést megtartja a kapcsolati alosztás értelmében, tehát akkor, ha két időpont eseményeinek összehasonlításáról, kapcsolatáról van szó, Például: 9.44"1789: 1830". Az 1789-i és 1830-i francia forradalmak összehasonlítása. A Fővárosi Könyvtár alosztásai A Fővárosi Könyvtár az 1905. évi kiadású BDK alapján vezette be a tizedes osztályozást. Az átdolgozott tizedes osztályozást »Könyvtárak nemzetközi osztályozó rendszere magyar viszonyokra alkalmazva« címmel adta ki, s ennek első füzete : Bevezetések, rövidített osztályozás, közös alosztások, 1912-ben jelent meg. Mint már a címből is kiderül, annéléa kiadásnál nem változatlan lefordításról, hanem átdolgozásról van szó. Az átdolgozás a főszakoknál is túlhaladja azokat a módosításokat, amelyeket a BDK a DK-val szemben alkalmazott. Ha bár címében »nemzetközi«-nek nevezi a kiadást, éppen a rendszer nemzetközi jellegét veszélyeztette a változtatásokkal. A közös alosztásoknál néhány új formai alosztást vesz fel s egynek (057) az értelmét megváltoztatja. Sokkal mélyrehatóbb a változás a földrajzi alosztások terén. A magyar vonatkozású földrajzi számoknál az átdolgozás még indokolható, de itt is a tizedes osztályozás nyújtotta bővítési lehetőségek felhasználásával kellett volna az átdolgozást végrehajtani. Érdekes, hogy a BDK időalosztásai mellett, mint raktárrendező jelzéseket3) átveszi Brown évtábláját, a már említett betűkombinációs időalosztási rendszert. Eltérést mutat a rendszer a közös alosztások sorrendje tekintetében is. A Fővárosi Könyvtár ma már nem ezt a közös alosztási rendszert használja, bár még ma is vannak eltérések a BDK-val, illetve DDK-val szemben, de fokozatos- san igyekszik visszatérni a nemzetközi jelzésekhez, s így kitölteni azt a mély szakadékot, amely az 1912-es kiadás és a BDK között keletkezett. !) Az írógépeken ez a jel rendszerint hiányzik. 2) Pl. 1848/49. 3) Akkor még szakrendben voltak a könyvtár könyvei felállítva.
