A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Csirke Géza: Közös alosztások. Adalékok a könyvtári szakrendszer kérdéséhez
52 évtizedet, inig "001" a Kr. u. elsőt. A zéró igénybevétele az 1000-ig terjedő évszámoknál szükséges Kr. e. és u. egyaránt. Eddig azokat a közös alosztásokat láttuk, amelyeket már a DK is használt, de a BDK átdolgozott s esetleg más formában való felhasználását is lehetővé tette. (Pl. faji alosztás.) Ezeken kívül a BDK teljesen új közös alosztásokat is kreált. Ezek a következők : 1. A kapcsolati alosztás (Subdivisions de relations), amely két tudomány egymás közötti vonatkozásának kifejezésére szolgál és jele a : (kettőspont). Pl. 133 : 54 alkímia (okkultizmus és kémia viszonya). Ez tulajdonképen már nem nevezhető közös alosztásnak. A közös alosztás lényege, hogy figyelmezteti az olvasót, hogy a mű a tárgyat bizonyos szűkebb területen tárgyalja, csak bizonyos szempontból érinti vagy egy megjelöltformában, nyelven stb. nyújtja. A kapcsolat mindig csak az egyik tárgy szempontjából jelent szűkítést, míg a másik szempontból kiterjesztést jelent. Például: 7 : 17, művészeti etika. Ez az etika szempontjából közös alosztás, mert az etikát a művészeti etika területére korlátozza, de a művészet szempontjából kiterjesztés, mert a művészetnek nem része a művészeti etika.1) A kapcsolati alosztás lényege talán a következő példán érthető meg a legvilágosabban, amikor nem is két DK szám, hanem két földrajzi alosztás kapcsolata ^enn ’ 327(43]: 45) német—olasz külpolitika. Ezt a fogalmat másképen pontosan kifejezni nem lehet. Ha külön-külön írjuk fel a két számot: 327(43) és 327(45) az német, illetve olasz külpolitikát jelent, de nem a két állam külpolitikáját egymással szemben. Ilyen esetben, amikor két közös alosztást állítunk kapcsolatba, az alosztással korlátozott kör tovább szűkül. 2. A személyi alosztás. (Subdivisions alphabétiques.) Ez a tárgynak valamilyen személyhez fűződő, vagy általa képviselt irányát fejezi ki. Felhasználható nemcsak személyek, hanem helynevek vagy tárgyak (intézmények) megnevezéseinek a DK számhoz fűzésére is. Jele a BDK-ban zárójelbe zárt név : (A—Z). Például : 92 (Arany János). Ha a szakrendszert jó betűrendes katalógus egészíti ki, ahol a műben előforduló fontos neveket is pontosan kiutalják, alárendelt jelentőségű. Jó szolgálatot tesznek a személyi alosztáshoz kapcsolható analitikai alosztások abban az esetben, ha a szerzőnek különböző kiadású és különböző formában megjelent nagyszámú munkáját akarjuk csoportosítani. Például: 83 Goethe 7 Faust 03=4 (Goethe Faustjának francia fordítása). A példa a személyi (betűrendes) alosztást az analitikaival váltakozva használja, mert Goethe egyes munkáin belül (7), ismét betűrendes alosztás van, amit megint a fordítások (03) analitikai alosztás követ. A személyi alosztásnak ez az összetett formája lehetőséget nyújt arra, hogy pl. az összes Faust fordításokat egymásután csoportosítsuk a katalógusban, mégpedig nemcsak a szak-, hanem a betűrendes katalógusban is. 3. A szempontok szerinti alosztás. (Subdivisions de points de vue.) Ez annak kifejezésére szolgál, hogy a mű a tárgyat csak egy bizonyos szempontból vizsgálja. Jelzése : .00 (pont után két zéróval kezdődő szám). Például: 634.95.003 az erdősítés gazdasági jelentősége. J) A művészet akkor is művészet maradhat, ha az étikai törvényeket esetleg teljesen figyelmen kívül hagyná.
