A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Kondorosi Sándor: A könyvtárrendezés kérdéséhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtárra
157 többes-példánykénti besorolása megbontotta egy egész raktár rendjét. Csak egy-két helyen álljon elő torlódás, a sorrend biztosítása miatt az egész összefüggő raktárt újra kell rendezni, át kell rakni. Ez a körülmény gondolkozóba ejt bennünket abban a tekintetben, vájjon nem volna-e hasznos a többespéldányok új helyrajzi számra való helyezése? A többespéldányoknak az elsőpéldánnyal azonos számra való iktatása a könyvkeresésnél és a kikölcsönzésnél számos tévedésre adhat okot és a revíziós munkát nagy mértékben megnehezíti. A többespéldányoknak az egyespéldánnyal azonos számra való helyezése esetén a raktármozgás kiküszöbölésére, a többespéldányok külön csoportot képező raktári felállítása is lehetséges. Ez a megoldás azonban adott esetben a kívánt mű két helyen való keresésével jár. A többespéldányok új helyszámozása a könyvnek ugyanolyan feldolgozását igényeli mint az új könyv forgalombaállítása. Ennél az eljárásnál a többespéldányokat kíilön-külön kell helynaplózni, osztályozni, címfelvételezni stb., míg az elsőpéldánnyal azonos számra való helyezés esetén erre nincs szükség. A nyilvántartás új helyszámozás esetén nehézkes, mivel a helynaplóból nem tudjuk megállapítani, hogy egy bizonyos műből hány példány szerepel nyilvántartásunkban. A két megoldás közül a többespéldányoknak az egyespéldánnyal azonos számra való iktatása és külön csoportba való raktári elhelyezése mutatkozik szerencsésebbnek, mivel ez a raktármozgás megszüntetését eredményezi és a könyv feldolgozását egyszerűsíti. A Fővárosi Könyvtár Általános Gyűjteményében a befejezett művek három nagyságcsoportjában (2°, 4°, 8°) közel 3000 műnek van többespéldánya. Ebből legtöbb másodpéldány, azonban szép számmal akadnak olyan könyvek is, melyek nyilvántartásunkban 3—4, sőt 6—8 példányban szerepelnek. A különgyüjtemények- nél, valamint az Általános Gyűjtemény folytatásos műveinél kevesebb a többespéldány besorolás. 4. Raktármozgással és áthelyezéssel jár a kikölcsönzött könyvek helyének elkerülhetetlenül szükséges betöltése. A kikölcsönzött könyvek eredeti helyének biztosítása a polcokon semmiképen sem lehetséges. A leemelt könyvek helyén keletkezett űrt az általános rend, a könyvek egyenes »talpon« állása szempontjából rögtön el kell tüntetni, hogy ezáltal a könyvek ide-oda düledezését és az ebből eredő könyvrongálást megakadályozzuk. Ez a művelet a könyvek felzárkóztatásával, illetőleg a könyvsor jobbról-balra tolásával jár. Ezáltal a polcokon a könyvek valósággal harmonikaszerű mozgást végeznek. Nagyforgalmú könyvtárnál ez olyan tényező, mellyel feltétlenül számolni kell. Ezt a gyakorlati tapasztalatok igazolják. A használatra leemelt könyvek szinte szabályosan váltják egymást a visszahelyezett művekkel. Ha a leemelt és visszahelyezett könyvek darabszám szerint megközelítőleg egyeznek is, terjedelemben lényeges különbség lehet közöttük. Ha százötven oldalas könyvet emelünk le a polcról kölcsönzésre, üresen maradt helye kisebb lesz, mint mondjuk a visszahelyezendő többkötetes mű befogadására szükséges tér. Ez azonban helyenként fordítva is lehetséges, hol kisebb, hol nagyobb helyet kell eltüntetni, illetőleg előteremteni. A nagyforgalmú kölcsönzésre berendezett könyvtár a megnyitás napjától kezdve csak tulajdonosa és nem birtokosa könyvállománya tekintélyes részének. Nem fordulhat elő, hogy leltározott könyvanyagának minden darabja csak egyszer is könyvtáron belül legyen. Nyilvános könyvtárban a könyv szabályos örökforgása ezt kizárja, a nyilvántartás, ellenőrzés és a pontos leltár hátrányára. Mértékül szolgáljon, hogy a Fővárosi Könyvtár tudományos központjában a jelenleg kikölcsönzött kötetek száma körülbelül 10.000 darab. Ennek a hatalmas könyvanyagnak az elhelyezésére hét darab óriási egyenként 48 polcos könyvállvány szükséges. Eg/sorba helyezve 336 folyóméter könyv. A kölcsönzések által tehát fokozatosan 336 folyóméter polcot kitevő hely
