A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1942
Kondorosi Sándor: A könyvtárrendezés kérdéséhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtárra
155 át, mivel ez a raktárrész kapcsolódik a Keleti Gyűjteményhez és az Osztályozóhoz. Ebbe a raktárba helyeztük át a Képviselőházi Naplókat, Irományokat és Jegyzőkönyveket is a galéria udvari raktárából. A következő évben 1942 július 1—31-ig folyt revíziós munkák közben a következő áthelyezéseket és rendezéseket végeztük : Az Ujsággyüjteményt (1—500-ig) és a nagyalakú Folyóirat stb. (501—2000-ig) gyűjteményt rendeztük kisebb áthelyezésekkel. A szaporulat részére fenntartott, bizonyos újságok és folyóiratok időközbeni megszűnése folytán üresen maradt, továbbá az ezideig nem használt felső polcokat betöltöttük a kötetek felzárkóztatásával és teljes átrakásával. Az 5000-es (befejezett fólió) könyveket az üresen hagyott felső polcok betöltésével és a csoport teljes átrakásával rendeztük. A 94501—100000-ig számozott (befejezett oktáv) könyvanyagot az I. emeleti újdonságraktárból a középsőbe és ennek helyére a 310001-től számozott könyvanyagot állítottuk fel. Ezzel a rendezéssel az Általános Gyűjtemény könyvanyaga — a mostani adottság mellett — véglegesnek mondható helyére került. 2. Raktármozgást és átrendezést idéz elő a különgyüjtemények könyvanyagának szakrendi elhelyezése is. A különgyüjteményeknél ugyanis a könyvek polcvégi felzárkózása ritkábban fordul elő, mint a numerus currens esetében. Ezeknél a besorolandó művek a polcon inkább közbe-közbe nyernek behelyezést. A polcok aránylag rövid idő alatt betelnek s nem lehet folytatni a besorolást. Torlódás áll elő. Bizonyos ideig jobbra-balra tologathatjuk a könyveket a polcokon, nn'g egyszer az egész művelet megáll. A számrendi elhelyezésnél a könyv szinte »magától« megy át a sorvégi felzárkózás folytán a következő polcra. A Fővárosi Könyvtár szakrendben felállított 15.000 kötetes Keleti Gyűjteménye különleges helyzetét csak folytonos átrendezésekkel lehet megoldani. A gyűjteménynek körülbelül 12.000 kötete külön teremben, a többi 3000 kötet a kapcsolódó raktárban nyert elhelyezést. Mivel előre nem tudhatjuk, melyik szakrész milyen mértékben szaporodik, legalább félpolcnyi, vagy még ennél is nagyobb helyet kellene hagynunk a szaporulat besorolására. Ezt a megoldást esztétikai okból a gyűjtemény otthonát képező művészi kiképzésű teremben nem lehet keresztülvinni. Nem szabad a terem pompás, ízléses architektúráját, valamint finom harmóniáját a félüres polcok rikító tömegével zavarni. Itt a fal dekorációja — túlzás nélkül mondható — a legszebb anyagból, könyvből épül. A költözködés óta a gyűjteményből, hogy helyet biztosítsunk a szaporulatnak, szükségmegoldásként évről-évre kiemeltünk egy-egy összefüggő részt. így került az orosz szép- irodalom, a folyóiratok, az A 43, A 47 és A 49-es könyvanyag, a fóliók és quartok (Af, Aq) egy része a raktárakba. Ezáltal a gyűjtemény részekre bomlott, ami a Fővárosi Könyvtár mindenkori törekvését, a közönség pontos kiszolgálását, a könyvkeresést és elrakást megnehezítette s nagyobb forgalom esetén zavarokat okozott. A gyűjteményt 1942 júliusában teljesen újjárendeztük. Az egész könyvanyagot egységesítettük és újra helyszámrendbe raktuk s így a kiemelt részek ismét helyükre kerültek. A gyűjtemény nagyobb részét a díszteremben, kisebb részét kb. a szakrend első harmadát a gyűjtemény raktárában helyeztük el. A pompás teremben a polcok betöltésénél nem annyira az egyes szakcsoportoknál várható fejlődést, szaporulatot vettük figyelembe, hanem inkább az esztétikai szempontokat. Ennek megfelelően mindenütt egyformán a polcok x/s—1U részét üresen hagytuk a szaporulat elhelyezésére. A szakrendben felállított 12.693 füzetet magába foglaló idegennyelvű röpirat Pamflet (P) Gyűjteményben és a 15.213 füzetből álló magyar nyelvű Röpirat (R) Gyűjteményben is állandó a rendezés a mozgatás. Ennek egyik oka az volt, hogy a füzeteket kötetlen állapotuk miatt polcra nem állíthattuk. A másik okot a gyűjtemény szakrendi felállítása idézi elő. A röpiratok eredetileg vasszekrényben
