A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
44 a mennyiségi népesedéspolitika fejezetéhez tartozik. Mégis mennyi összefüggésük van egyéb idevágó kérdésekkel. Ügy a fogamzás, mint a születés szabályozása és megakadályozása primer hatásában a mennyiséget fogja befolyásolni, de a minó'ségi népesedéspolitikánál mint elvi termékenység-szabályozás az eugenetika, a fajegészségügy fegyvere is lehet ; vagy pedig a néperő minősége szempontjából különösen veszélyes jelenségként tárgyalható a születések korlátozása a tehető- sebbeknél, akik rendszerint nagyobb tehetséget örökölnek és örökítenek át. Rátérhet vagy kizárólag foglalkozhatik a cikk vagy könyv azzal, — ha sikerült a születéscsökkenésnek a tehetősebbeknél gátat vetni, — hogy ezek jobb szaporodásával a nyomor enyhül, a gazdasági helyzet megjavul, az adók kisebbednek, a jövedelem egyenletesebb elosztásával a jólét általánossá válik, vagyis a születéskorlátozásnak a néperó're gyakorolt gazdaság- és társadalompolitikai hatását domboríthatja ki. Lehet azután ezt a kérdést tisztán családszociológiai nézó'szögből is kezelni és kimutatni, hogy a születések korlátozása folytán keletkező egy-két gyermekrendszerben a gyermek nélkülözni kénytelen mindazon előnyt, amely a sokgyermekes családban minden egyes gyermeknek jut: a szülői szeretet és gondoskodás gazdagságát, amelyből mindegyik eleget, de nem túlsókat kap, az alkalmat egyéniségének kialakítására és egészséges kiérlelésére, amelyet a sokgyermekes családban a hajlam- és jellembeli különbözőség biztosít, amikor az egyes gyermeket az alkalmazkodáshoz szoktatja és rábírja, hogy önmagán nyesegesse a kinövéseket, csiszolja a tökéletlenségeket. Ezzel kapcsolatban végül rámutathat, hogy a jeles emberek aránytalanul nagy száma sokgyermekes családból született, mert itt élvezték az előbb mondott előnyöket, s levonhatja a következtetést, hogy a születések korlátozása nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is csökkenti a néperőt. íme a születéskorlátozás irodalma a mennyiségi fejezeten kívül hány más helyen lett volna elhelyezhető. Nem akarunk bőbeszédűek lenni a bonyolult összefüggések ecsetelésében, de legyen szabad az alábbiakban az összeállítás mikéntjének indokolására néhány további felvilágosítással szolgálni. A II. fejezeten belül a magyar és német néperő- és népesedéspolitika irodalmának felsorakoztatására azért alkottunk külön alcsoportokat, mert az anyag e két országra vonatkozóan nagy bőségben állott rendelkezésünkre, amiért is könnyen volt felosztható a IL, III. és IV. fejezet között. Más országok e viszonyait tárgyaló irodalom kisebb mérve eléggé alátámasztotta eljárásunkat, hogy vagy a III. vagy a IV. fejezet alatt soroljuk fel a címeket aszerint, amint ezt az illető országra jellemző anyag megkívánta. A mennyiségi népesedéspolitika »Egyke« felirata alatt (III. fejezet 5. rész) túlnyomóan magyar anyagot találunk, mert nálunk ilyen terminus technikus felhasználásával szeretnek hozzászólni a születések csökkenésének és korlátozásának kérdéséhez. A bibliográfus nem vállalkozik a kérdések eldöntésére, hanem csak arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos kapcsolatokkal az irodalom foglalkozott, fgy amikor »Mennyiség és felekezet« cím alatt (III. fejezet 6. rész) a vallás szerepét a születéskorlátozás terén tárgyaló könyvtári irodalmat felsoroltuk, azt annak ismeretében tettük, hogy a kettő közötti összefüggést még nem derítették fel egészen, hiszen tudjuk, hogy pl. Magyarországon és Németországban a katolikus, Hollandiában a protestáns elemek mutatnak nagyobb ellenállást a születést csökkentő irányzatokkal szemben, s tudjuk azt is, hogy az eltérések okát más kormegoszlásban, valamint a családi állapot, foglalkozás és társadalmi állás közötti különbözőségekben is kereshetjük. De nem volt érdektelen az irodalmat az előbbi szempontból együtt áttekinteni, míg az utóbbi hatásokat a III. fejezet 7. része tünteti föl.
