A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Aktuális nemzetpolitikai kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban
42 összhangba kell hozni a népesedési célkitűzéseket a társadalom- és gazdaság- politikai, valamint a közegészségügyi (beleértve a fajegészségügyi) intézkedésekkel. Vissza kellett nyúlni Platon elgondolásához : »Helytelen dolog többet törődni a betegekkel, mint az egészségesekkel«, vagyis felismerni, hogy a néperőpolitika a teljes értékű emberanyagot istápolja és gyarapítja. A gyakorlati politika útjait az elméleti kérdések tisztázása egyengette. A huszas és harmincas években először lassan, majd folyton fokozódó ütemben nőtt, gyarapodott az idevágó irodalom. Több mint egy évtizede annak, hogy a probléma súlyát és időszerűségét felismerve a jelen összeállításhoz az anyagot kezdtem gyűjteni. A »Nemzetpolitikai kérdések irodalma« című sorozatunk természete és a könyvészetileg bemutatni kívánt tétel tartalmi kereteinek növekvő tágulása arra indított, hogy könyvtárunk anyagának kiválogatásánál egyrészt az aktuálitás fokozott biztosítására időbeli, másrészt a néperővédelem forgalmának széles keretei miatt tárgyi korlátokat állítsak fel. Az időbeli korlátozás annyiban érvényesül, hogy a gyűjtés a könyvtár monografikus anyagánál az 1918 után megjelent könyvekre szorítkozott. A folyóiratcikkeknél még tovább mentem : az 1914/18-as világháborút követő ínség után 1925-ben került, a könyvtár olyan helyzetbe, hogy megint nagyobb számban rendelhetett folyóiratokat ; így csak ettől az időponttól néztem át a számbajövő folyóiratanyagot. Üjból hangsúlyozom, hogy a gyűjtés és összeállítás munkája több mint egy évtizedre tekint vissza, mert egyéb sokoldalú hivatalos elfoglaltság mellett csak ritkán tudtam egy-egy röpke időszakot szentelni kedves témámnak. Ha ennek következtében némi egyenetlenség, vagy aránytalanság mutatkoznék az anyag megválogatása és elrendezése szempontjából, szíves elnézést kérek. A végső összeállításnál sokszor csak a cím alapján lehetett az anyagot kerekded egésszé alakítani míg sok könyvet és különösen cikket csak akkor láttam, amikor azok súlya még nem domborodott ki és az átnézést élőiről nem kezdhettem. Ilyen adottságok mellett az időbeli elhatárolás tehát könnyen volt biztosítható. A tárgyi elhatároláshoz már nehezebben jutottunk el. Itt a néperő fogalmából kiindulva meg kellett állapítanunk, hogy melyek a néperőt közvetlenül befolyásoló, tehát a néperővédelem fogalmi körének taglalásánál föltétlenül felsorakozta- tandó tényezők. Ki kellett kutatnunk továbbá a közvetve, de olyan súllyal latba eső körülményeket, amelyeknek elhanyagolása joggal támasztott volna hiányérzetet a bibliográfia használatánál. A néperő fogalmával eléggé gyakran találkozunk. A fogalom ilyetén jelölése a mindennapi élet szókészletében is fellelhető ; ám a »néperő« kifejezés úgy itt, mint a tudományos, de még a szakirodalom szóhasználatában is ingadozó és eltérő értelmezéssel fordul elő. Ama rövid korszak folyamán is, amelyre összeállításunk vonatkozik, módosult, változott, fejlődött, kiteljesedett. Értették először alatta a népesség propagatív, önmagát megismétlő, sokszorosító képességét, tehát védelme először a mennyiségi megőrzésre és gyarapításra irányult, majd felismerve a csak quantitativ elgondolásból fakadó intézkedések esetleges fajrontó hatását, átterjedt a minőségi elemek ápolására. Mindkét irányú tevékenységet legjobban a család alapulvétele mellett lehetett szolgálni, tehát a családvédelem került a néperőpolitika tengelyébe. Minthogy kialakult elmélet nem állott rendelkezésünkre, a fejlődés folyamatát kellett a gyűjtésnél követnünk. Könyvtárunk gyűjtési köréből, egyes részlet- kérdésekre vonatkozó anyagunk terjedelméből folyó adottságainkat sem hanyagolhattuk el, hogy az összeállítás bizonyos kiágazási ponton aránytalanságba ne duzzadjon a többi anyaggal szemben.
