A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941

Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben

197

lagos. A könyvtár kikötheti, hogy a könyvkölcsönző nemteljesítése esetén magát a biztosítékból bírói úton kívül elégíthesse ki. (Jogalap a 32. Jogegységi Döntvény.)

A könyvtár használatára látogató- vagy kölcsönzőjegyet állítanak ki. A látogató-(kölcsönző-)jegy általában a felmutató jogosultságát védelmezi, kétség esetén azonban a könyvtárnak jogában áll más személyazonossági igazolványt kívánni. A használati jegyek bizonyos időszakra szólnak, amelyek egyoldalú megrövidítésére a mi szokásjogunk szerint a könyvtár nincs feljogosítva, (külföldön eltérő a felfogás ; lásd : Treplin i. m. p. 604.). Ha a jegy elvész, a tulajdonosa csak akkor mentesül a felelősségtől — amelyet az esetleges jogosulatlan kölcsönző okoz — amennyiben azonnal bejelenti veszteségét. Az elveszett jegyet a könyvtári hatóság érvénytelennek nyilvánítja. A használati jegyet indokolt esetben vissza lehet vonni (rendzavarás, bűncselekmény stb.).

A könyv kivételéhez szükséges az olvasó névaláírása, amellyel elismeri, hogy a kérdéses művet tényleg átvette. Hazai könyvtári joggyakorlatunk az eredményes perléshez megkívánja, hogy minden egyes műről (kötetről) a kölcsönző sajátkezű névaláírásával ellátott bizonyíték (könyvkártya) álljon rendelkezésre. A könyvkártyán feltüntetett lejárati időn túl a kölcsönvevő késedelembe esik és ha felhívás ellenére sem szolgáltatja vissza a kivett munkát, úgy kihágást követ el (1929. évi XI. t.-c. 46. §.), itt tehát nem magánjogi kötelem, hanem büntetőeljárás (közjog) esetével állunk szemben.

Károkozás.

Arról már szóltunk, hogy a könyvhasználó felelős a kivett könyvért. Most azokat az eseteket tárgyaljuk, amelyek — mint a könyv visszatartása, rongálása, elvesztése — jogi szabályozás tárgyát képezik.

Ha a kivett könyvtári könyvet a használó megrongálja vagy elveszti, akkor azért kártérítéssel tartozik. Megrongálás azt jelenti, hogy a könyv rendeltetés- szerű használhatóságából veszít ; megsemmisítés annyit tesz, mint fokozott rongálás, mely miatt a könyv használhatatlanná válik. A kártérítési kötelezettség akkor is fennáll, ha a rongálást a használó nem személyesen követte el, de a könyv az ő nevén volt kikölcsönözve. Azonban különbséget kell tennünk aszerint, hogy a károkozás szándékos volt, avagy nem, mert szándékos károkozás esetén a kártérítési kötelezettségen kívül még büntetés is jár.

A kártérítés kötelmi jogi kötelezettség ; olyan hátrány, melyet a károkozó vagy természetben, vagy értékben köteles megtéríteni. Részleges kártérítés könyvkár esetén általában nem jön számításba, mivel a könyv nem osztható dolog, mint pl. a gabona, hanem egységes tárgy — így egy lap kitépése az egész könyvet tönkreteszi. Sorozatos műnél kivételt képezhet a külön beszerezhető kötet. A használó nem szándékos károkozás esetén — amennyiben az elpusztult könyv helyett újat szolgáltat — csupán az esetleges késedelemért felel.

Ha a könyvkártérítés nem természetben történik, a használó kártérítés fejében általában a könyv forgalmi vagy becslési értékét fizeti. Fontos lehet, hogy a könyv értékét miképen állapítja meg a bíróság. Az értékelés tekintetében külföldön a könyvtár megállapítása irányadó (lásd : Treplin i. m. p. 608.). Sajnos, nálunk ezt a bíróság nem veszi kellőképen figyelembe. így előfordult, hogy sorozatos munka megcsonkításáért a bíróság csupán egyetlen kötet kártérítését ítélte meg, holott a csonkítás következtében az egész sorozat értéke szenvedett (Fitz József előadása nyomán : »Könyvtári igazgatás« p. 43.). Könyvkártérítés tekintetében feltétlenül kívánatos, hogy a könyvtár szakértő szerepét hazai jog- gyakorlatunk messzemenően méltányolja.