A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Németh Endre: Jog és törvényhozás a könyvtári életben
190 fejlesztése, valamint az igazgatási költségek fedezése általában a könyvtártulajdonos kötelezettségei közé tartozik. Azonban a tudományos és kulturális szempontból — tehát közérdekből — szükséges tervszerű gyarapítás, valamint az idetartozó más hasonló szempontú feladatok (kiadványok, kiállítások stb.) támogatása, előmozdítása az állam (közület) feladata. Ezért a különböző segélyezések rendszere a könyvtárak eredményes fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A nyilvános könyvtár — ellentétben a magán kölcsönkönyvtárral — nem nyerészkedés céljából alakult intézmény és díjai, bevételei korántsem állanak arányban a tényleges kiadásokkal. A könyvtárak jövedelmei általában két kategóriára oszlanak. Az egyik a saját bevételek (díjak), a másik a könyvtárfenntartó (tulajdonos, alapítvány stb.) által biztosított juttatások. A Magyar Nemzeti Múzeum jövedelmei több csoportra oszlanak. Az állami támogatás mellett, nem állami jellegű jövedelmei is vannak. Ez utóbbiak külön alapot képeznek (Magyar Nemzeti Múzeumi Alap). Az alapon belül elkülönítve keli nyilvántartani a Nemzeti Múzeumot egyetemesen, vagy ennek önkormányzati szervezetében több intézményt együttesen, illetőleg az egyes intézményeket külön megillető jövedelmeket, így pl. csak az Országos Széchenyi Könyvtárt külön megillető jövedelmet. A jövedelmek felhasználása úgy történik, hogy az értékhatáron alul az elnök, illetőleg az intézmény első tisztviselője intézkedik, az értékhatáron felül pedig a Tanács szervezetének közreműködése szükséges (1934: Vili. 8. §.). A különböző jövedelmek egységes és külön — intézetenkénti — nyilvántartását a Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatala központilag látja el. Az önkormányzati igazgatás természetéből folyik, hogy a Múzeum mindennemű jövedelme felett a Tanács rendelkezik. Az, hogy a jövedelmeket az egyes intézmények szerint külön nyilvántartják, biztosítékot nyújt arranézve, hogy azokat az érdekelt intézmény javára fordítják. A többi közgyűjtemény fejlesztésére egyrészt állami támogatás, másrészt különböző adományok, hagyományok és alapítványok szolgálnak Az állami támogatás többféle lehet. így 1. Rendes évi államsegély, amelyet általában csak a rendszeres gyűjtés céljára szabad fölhasználni. Más célra csupán kivételesen a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőjének előzetes hozzájárulásával fordítható. 2. Rendkívüli államsegély, amely kizárólag az esetenként pontosan megnevezett célra szól. így könyvtárépület építési munkálataira, meghatározott könyvtári célra (kiadvány, tanulmányút stb.), végül a nem állandó tiszteletdíjakra. 3. A közgyűjtemény szabálytalan használata miatt kiszabott pénzbüntetések összegéből származó segély. 4. Ajándék és letét, vagyis azok a tárgyak, amelyek ilyen címen a Tanács, illetőleg a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelője útján jutnak a gyűjteményhez. Itt említjük meg, hogy a közgyűjteményeknek elsőbbségi igényük van arra az anyagra, amely az országos nagy közgyűjtemények többes példányaiból összegyűl. Az államsegélyből az egyes közgyűjtemények részére eső hányadot az Országos Főfelügyelő javaslata alapján a Tanács állapítja meg. A nem állami természetű jövedelmeket a Magyar Nemzeti Múzeum kezeli »Közgyűjtemények Országos Alapjav elnevezés alatt. Az Alap terhére az országos főfelügyelő utalványoz, mégpedig a gyűjtemény gyarapítása, megfelelő elhelyezése, rendeltetési és leltározási költségei, továbbá az intézménnyel összefüggő tudományos és közművelődési tevékenység támogatása címén. A könyvtár tulajdonosa, fenntartója a hozzájárulásról és segélyről a felügyelőszervnek évenként elszámol (1929 : XI. 9. §.).
