A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1941
Koch Lajos: Kacsoh Pongrác »János vitéz«-e - Adalék a budapesti színjátszás történetéhez
159 János vitéz újabb magyar dalában (»Nem kell a csókod, nem kell a szerelmed«, c-moll 2/4) visszautasítja, mire a királyleány bűbájos csábítókeringővei (as-dur, a királyleány izgalmát e keringő folytonos modulációhullámzásai fejezik ki : »Nézz itt körül, mily fejedelmi fény ez«) kitárja a kincstár ajtaját, de János vitéz mindig határozottabb magyar dalban utasítja el magától mindezt, nem kell a pompa, nem a kincs. Iluskát megy felkeresni, szerelme és a rózsaszál lesz vezére. Dala végén felcsendül újból a rózsaszál-motivum. Ennyi hűség láttára a király sem marasztalja többé. Két zsák arannyal megajándékozva indul el János vitéz Bagó kíséretében Iluskára gondolva az ő motívumával. A királyleány és az udvar a finálé középső részének nagy keringőjével (»János vitéz te, én hős huszárom«) búcsúznak János vitéztől és Bagótól. A harmadik felvonás 3 képre oszlik. Az első képben a Kék tó országának hegyes vidékén vagyunk. Jancsi és Bagó a sziklák között bolyonganak. Az első zeneszám nagyobb prózai jelenet után akkor hangzik el, midőn Jancsi elfáradva a vándorlástól, kéri Bagót, hogy énekeljen. Bagó ekkor elénekli szomorúbús dalát, »A furulyám jaj de búsan szól« (c-moll 4/8). János vitéz és Bagó a gonosz mostohával találkoznak, aki el akarja őket téríteni útjuk céljától. De János vitézt és Bagót nem tévesztik meg mesterkedései. Az előttük lévő tóba dobva az Iluska sírján nőtt rózsát, kérik a tavat, hogy adja vissza cserébe a rózsáért Iluskát. Ekkor szólal meg a »Kék tó, tiszta tó« (es-dur 4/8) c. dal végtelenül finom, megható dallama. Olyan egyszerű, mint egy gyermekdal. A Rózsaszál melódiája kapcsolódik hozzá. Gyönyörű szimfonikus aláfestésben ecseteli a zene a tó hullámzását és a tóba dobott rózsa életrekelését. A Kék tó motivumtöredékeit halljuk. Hárfa, harangjáték és a vonósok tremolója kíséri. E motivumtöredékbe állandóan beleszól a Rózsaszál refrénjének egyik foszlánya. A tó mindegyik hullámzásánál más hangnemben szólal meg a zenekar. Kezdi c-mollban. Midőn először felcsendül a Rózsaszál-téma, g-duron keresztül modulál e-mollba és újból a Kék tó motívum hangzik. A Rózsaszál-téma ismételt fellépésénél h-durban vagyunk. Iluska életrekelése most már közel van. Kizárólag a Rózsaszál-motívumot halljuk egyre erősebben és teljesülőbben, majd felfokozott fortisszimó és accelerando kromatikus alakzat után még egyszer a Kék tó motívuma hallatszik, amely a tündérek karának esti dalába megy át (»A nap leszáll« c-dur 6/s)- Ez a e/8-os tempó 3/g-os keringővé változik refrénjében és néhány ütemes modulációval (c-dur, g-dur, b-dur, f-dur, as-dur, es-dur hármashangzatok váltakozása után des-dur dominánson) átvezet János vitéz álmainak megvalósulásához. A »Megálmodtam réges-régen« c. dal motívuma felhangzásánál megtörtént a színpadi változás, János vitéz és Iluska találkoztak. A »Megálmodtam réges-régen« motívum c-mollban kezdődik, amely az újjongás tetőfokán ünnepélyes c-durba megy át a Rózsaszál témájának megszólalásakor. E rész művészi hatását fokozza két ellentétes ritmus alkalmazása : a »Megálmodtam réges-régen« ütembeosztása a/8, a kíséret az előző keringőé maradt, 3/8, csak János vitéz és Iluska találkozásakor egyenlítődik ki a két ritmus és a kíséret is 2/8-ban oldódik fel. A 2. kép Tündérországba vezet. A kép tündérbalettel kezdődik, amely a felvonás élőzenéje is volt. A balettzene két témára felépített rendkívül melodikus keringő. Ez is francia stílus. Olyan, mintha Audran valamelyik finom, szellemes operettjéből lépett volna ki. Audran a Babában, az Üdvöskében, de még inkább bűbájos kamaraoperettjében, a Miss Helyettben írt ennyire szubtilis keringőket. Kacsoh finom, ösztönös érzékét igazolja, hogy a könnyed, filigrán, graciózus francia irányhoz fordult. Ennek az egyszerű kis tündérkeringőnek mindkét témája csaknem kizárólag 3/4 hangokból áll. Negyed vagy nyolcad hang alig töri meg símán folyó, egyenletes ritmusát. Tiszta mesejátékhangulat. Tündérek egyszerűbben és bájosabban nem libeghetnének, mint ahogy itt teszik. Semmi mesterkéltség nincs, olyan természetes minden mozdulatuk,
