A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1940
A Fővárosi Könyvtár 34. évi jelentése az 1940. évről
12 A bedolgozott anyag új katalóguscéduláit (összesen 1188 darabot) a Keleti Gyűjtemény külön katalógusdobozaiba elhelyeztük, mégpedig 363 cédulát a betűrendes, 825 cédulát pedig a szakkatalógusba. A Gyűjtemény vezetője dr. Dávid Antal könyvtári aligazgató. Beosztott tisztviselő Zajti Ferenc könyvtári felügyelő. A szakbeosztásnál dr. Németh Endre könyvtáros működött közre. A Budapesti Gyűjtemény és a könyvritkaságok (bibliofilia) gyűjteménye ezidén is tekintélyes mértékben gyarapodott. A várostörténeti gyűjtemény gyarapodásának főforrása a magyar királyi Postatakarékpénztár Árverési Csarnoka volt, de a helyi könyvkereskedelemnek is része volt gyűjteményünk gyarapodásában. Meg kell említenünk, hogy a visszaszerzett keleti és erdélyi országrészek területéről is már az év vége óta megindult az antikvár könyvek áramlása. A háborús viszonyok következtében az idegen államok könyvkereskedőivel való kapcsolataink lazultak. A Budapesti Gyűjtemény időrendben csoportosított és Évkönyvünkben közzétett beszerzéseinek jegyzékét Vincentius Bellovacensis: Speculum hystoriale c. Niirnbergben Koburgernél 1483-ban készült műve nyitja meg. A műben a magyar történet V. László koráig van leírva. Részletesebben emlékezik meg Hunyadi László kivégzéséről is. A XVI. századi budai vonatkozású irodalomból gyűjteményünk 5 művel gyarapodott. A valószínűleg 1529-ben megjelent Alte und Nawe Zeitungen c. újság, Bécs ostromával foglalkozva több helyen emlékezik meg a török budai átvonulásáról. Stern von Labach és Meldemann Warhafftige Handlung, wie und welcher massen der Tiirck die Stat Ofen und Wien belegert c. mű 1595. évi kiadását is sikerült megszereznünk. Ez a mű az 1529. évi budai és bécsi törökjárást írja le. A XVII. századi irodalomból gyűjteményünk 10 művel gyarapodott. Miraeus : Notitia episcopatuum orbis Christiani c. 1613-ban megjelent munkája a magyar- országi püspöki székhelyeket is ismerteti. Köztük szerepel Buda. Sebastian Schröter világtörténetében, amely 1620-ban jelent meg, több helyen találunk Buda történetéről is részletes leírást. Beszerzéseink között szerepel a Pázmány Péter által 1625-ben kiadott Rituale Strigoniense. Ugyancsak megszereztük Lesslie (Lessel) gróf konstantinápolyi utazásának 1665. évi kiadását. A szerző útjában Budát is érintette. A felszabadító hadjárat keltette tekintélyes irodalomból megemlítésre méltó a Warhajftig- und ausführliche Erzehlung kezdetű 1684-ben megjelent ismertetés, amely Buda ez évi sikertelen ostromának történetét adja. Megszereztük Brodarics Istvánnak a mohácsi vészről közölt leírását is. (Strassburg 1688.) Mezger : Historia Salisburgensis c. 1692. évi hatalmas művében Buda történetének XVI. és XVII. századi nevezetesebb adatai szintén föllelhetók. Buda visszafoglalásának jelentősége domborodik ki Dlauhowesky: Hesperus septicornis c. Szűz Mária tiszteletéről szóló munkájában. A XVIII. század fővárosi vonatkozású nyomtatványai idei gyarapodási jegyzékünkben 77 tétellel szerepelnek. Ez a szám lényegesen meghaladja az e korra vonatkozó évi beszerzéseink átlagát és kiegyenlíti a XVI—XVII. századi anyagunk gyarapodásában mutatkozó csökkenést. Megszereztük Bileizki Ferencnek: Duó fulmina belli c. Lőcsén 1703-ban megjelent munkáját, amely a Szent István és Hunyadi Mátyás-kultusznak érdekes dokumentuma. I. Lipót végtisztességéről és a Johann Lucas Hildebrand által készített Castrum doloris-ról szóló 1705-ben megjelent mű Buda visszafoglalásával is foglalkozik. Lyczeus : Iter oeconomicum c. Nagyszombatban 1707-ben megjelent munkája Mátyás Corvinájának emlékét eleveníti fel. Az Idea della ribellione nel regno di Ungheria c. nyomtatvány a Rákóczi
