A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
86 László esztergomi érseket, Báthori István nádort, János erdélyi vajdát és Drágfi Jánost nevezi meg. A végrendelet hitelesítését Szírjei Imre egri egyházmegyei pap, apostoli jegyző, Haghmási János doktor gyulafehérvári kanonok, Barnabás gyalui és Márton fehérvári plébános látták el. Nem annyira mint humanistával, hanem inkább mint építőmecénással kell foglalkoznunk a gyulafehérvári káptalan egy másik híres kanonokjával Lászói (Lázó) Jánossal.92) Lászó községben született Abauj-Torna vármegyében, melynek helyét a mai Lázipuszta jelöli. Rokonságban volt Sánkfalvaiakkal, akik a Torna megyével szomszédos Gömörből származtak. Szülei birtokos nemesek voltak, de rokona Sánkfai Antal, a későbbi pozsonyi prépost volt az, aki Lászóit környezetéből kiemelte és egyházi pályára irányította. A gyulafehérvári püspöki udvarba kerülve értékes egyénisége lett annak a közületnek, amelynek tagjai közül sokan kapcsolódtak az új szellemiséghez, műveltséghez. 1483-ban a szentföldre zarándokolt. Jeruzsálemből a Sinai félszigeten át Egyiptomba ment, ahol rövid fogságot is szenvedett. Adataink vannak arról, hogy kiszabadulva az Egyiptomi szultán testőrségének néhány hitehagyott magyar tagját visszatérítette a keresztény vallásra. Egyházához való hű ragaszkodását minden tettével kimutatta. Ahhoz a mecénástípushoz tartozik, akinek szellemére az új műveltség nem gyakorolt romboló hatást. De az új formák az új stílus megihlette őt is és élt benne a tudat, hogy maradandó alkotással járuljon hozzá egyháza dicsősége gyarapításához. Ennek a törekvésének nyoma a gyulafehérvári székesegyház északi oldalának falából kiemelkedő csarnokkápolna. A templom északi oldalát Várdai püspök nagyobbította meg olyképen, hogy a Széchy András püspök által épített kápolna északi oldalfalát kibonttatta és egy méterrel kijebb építtette fel. A Szécsy-Várdai féle toldáshoz csatlakozik a XVI. század elején Lászai klasszikus reneszánsz ízléssel épített kápolnája. Ezen keresztül vezet ma a székesegyházba az északi bejáró. Lászai a főbejáró fölé Geréb László püspök két angyal tartotta címerét helyezte, jobbról és balról pedig II. Gyula pápa és Mátyás király címerét. Ezen kívül még egy nagy sereg faragott címert rakatott a kápolna homlok- és oldalfalaira úgy, hogy Délkeleteurópának ez volt a legnagyobb faragott címergyüjte- ménye. A címerek nagyrészének már csak helyét jelzik a csatorna alatt tátongó rések. A címerek a kápolna jótevőinek címerei voltak. Mint Balogh Jolán mondja,93) ez a kápolna egyik legfontosabb korareneszánsz alkotás. Felsőolasz, közelebbről lombard-jellegű építmény, amely azonban, mint az ornamentális és figurális részeknek az olasz formáktól eltérő alakítása és a hellyel-közel kiütköző gótikus maradványok bizonyítják, feltétlenül helyi munka. Lászói gyulafehérvári működéséről és élete néhány fontos körülményéről több okleveles adatunk van. 1508. és 1512. évi oklevelek azt bizonyítják, hogy telegdi főesperes volt.94) De Lászói 1517 után ismét elhagyja Gyulafehérvárt és Rómába megy, ahol a Szent Péter egyházban magyar gyóntató lesz. Valószínűleg végig itt élt 1523-ban bekövetkezett haláláig, amikor a »San Stephano il rotondo« régi magyar pálos kápolnában temették el. Nem tudjuk, hogy Lászói miért hagyta el véglegesen Gyulafehérvárt; gyér életrajzi adataiban erre nem találunk feleletet, de valószínű, hogy a hazai viszonyok romlása indította őt arra, hogy egyházias érzületének több kielégítést nyújtó területre tegye át székhelyét. Talán az örök város magyarjainak lelki gondozásában találta meg lelki egyensúlyát. Síremlékét teljes alakjának faragott képe díszíti és sírfelirata szerint 75 éves korában halt meg. Meg kell még emlékeznünk a káptalannak arról a néhány tagjáról, akikről bár részletesebb adataink nem maradtak fenn, mégis tudjuk róluk, hogy Pelei idejében a gyulafehérvári papságnak tanult tagjai voltak. Ilyen elsősorban Budai
