A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
A Fővárosi Könyvtár 33. évi jelentése az 1939. évről
8 A mult évben bocsájtottuk közre a könyvtár használói számára készült »Útmutatóit, teljesen átdolgozott 4. kiadásban. Könyvtárunk miként az előző években, úgy a jelentés évében is több jelentős külföldi bibliográfiái vállalkozás szerkesztési munkájában vett részt. Az International Comitee of historical science (Washington) kiadásában megjelenő történet- bibliografiai évkönyv számára összeállítottuk az 1938. évi magyarországi szellemtudományi irodalmat. E munkát dr. Seregély Emma könyvtártiszt végezte. A Peters Jahrbuch számára elkészítettük az 1938. évi magyar zeneirodalmi bibliográfiát, amelyet Koch Lajos könyvtári felügyelő szerkesztett. A hágai döntőbíróság könyvészeti kiadványa számára összeállítottuk a nemzetközi jog 1938. évi magyarországi vonatkozású anyagát. Ezt a munkát dr. Homa Gyula főkönyvtáros végezte. Az Istituto di Studi Romani igazgatóságának ez évben is megküldöttük az 1938-ban beszerzett, Rómára vonatkozó munkáink katalógus cédulamásolatait. Ezt az anyagot dr. Jajczay János könyvtári felügyelő gyűjtötte össze. Az elmúlt évben mindinkább uralkodóvá vált világpolitikai feszültség és az azt követő háborús helyzet miatt külföldről jóval kevesebben fordultak hozzánk bibliográfiái felvilágosításért és jóval kevesebb külföldi látogatónk volt, mint az előző évben. Annál több hazai kutató és érdeklődő vette igénybe könyvtárunk egyes gyűjteményeinek reference-szolgálatát. Bibliográfiák készítésével intézetünk is belekapcsolódott Magyarország nagy történeti eseményeibe. A márciusi eseményekkel kapcsolatban a hatóságok és magánosok figyelme Kárpátalja történeti, nemzetiségi, közigazgatási és gazdasági problémái felé irányult. Hunyadi Mátyás király születésének félezredes fordulójára egész éven át készülődött az irodalmi élet. Könyvtárunk a Mátyás királyra és korára vonatkozó irodalmat együtt tartotta és kiegészítette. Számos kutatónak nyújtottunk e tárgykörből felvilágosítást. Az itt megfordult idegenek részéről is mutatkozott érdeklődés főként Mátyás olasz és német kapcsolatainak irodalma iránt. A Fővárosi Könyvtár ezidei gyarapodásának legkiemelkedőbb darabja az a kódex, amely a Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) néven ismert jogszabálygyűjtemény egyik, eddig ismeretlen példánya. A kódexet a Fővárosi Könyvtárnak kínálták fel megvételre és Szendy Károly polgármester áldozatkészsége folytán került a Könyvtár Budapesti Gyűjteményébe. A kézirat volt tulajdonosának, néhai Bozsenik Béla középiskolai tanárnak előadása szerint Erdélyben egy hagyatékból került hozzá. Tudvalevő, hogy a Budai Jogkönyv a hazai városi jog legbecsesebb emléke. Eddig két kéziratát ismerték. Az első az eredeti úgynevezett Lyceumi Kódex, amely a pozsonyi ág. ev. lyceum tulajdona. Keletkezésének idejét a XV. század első negyedére teszik. A másik példány Cromer Lénárt XVI. századi kassai polgár után, akinek 1560-ban a mű tulajdonában volt, a Cromer-kódex nevet viseli. E kódex 1845-ben Frank Ignác pesti egyetemi tanár birtokában volt, akinek
