A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939
Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához
68 központja. Tudvalevő, hogy János vajda húgának Borbálának férje, Zsigmond lengyel király volt és Szapolyai János ebből a kapcsolatból saját hatalmi helyzetének megszilárdítására is törekedett. Szatmári mindent elkövetett, hogy Szapolyai befolyását ellensúlyozza és a jövőbelátó magyar politikusok, akik a nemzeti királysággal szemben inkább Habsburg politikát folytattak, benne is, miként Bakóczban, teljes támogatásra találtak. Vagyonszerzésben sem maradt el Bakócz mögött. Atyafiságba került a Thurzókkal, Fuggerekkel és Perényiekkel. Mint nagy könyvbarát volt ismerős, a klasszikus auktorokat Aldus Manutius kiadásában különösen nagyon kedvelte és szót emelt Janus Pannonius velencei kiadása érdekében is. Tervét egyik pártfogoltja Magyi Sebestyén valósította meg Bolognában 1513-ban. A kiadás ajánlásában Szatmárit mint a humanisták egész csoportjának mecénását magasztalta. Pártfogoltjainak száma valóságos légió, akik pártfogójuk kegyét szerzeményeik ajánlásával is keresték. Calcagnmi, aki Estei Hyppolit idejében huzamosabb ideig tartózkodott Magyarországon, a »De con- cordia« kommentárját neki ajánlotta és 1515-ben a bécsi egyetem neki is hódolt egy rendkívül hízelgő oratióval. Ugyancsak ehhez az udvari légkörhöz tartozott a harmadik Jagelló prímás, Szálkái László36) is, akinek — bár külföldi egyetemeken nem járt —, szellemi kiválósága miatt a külföldi tudósok is elismerték a hazai iskolázás alaposságát. Ursinus Velius egyenesen csodálatosnak tartja készültségét. 1511-ben lett kancelláriai titkár és csakhamar váci, 1520-ban egri püspök, 1524-ben pedig esztergomi érsek. Jellemző, hogy csak ekkor szenteltette fel magát. Pénzvágya, önzése, mindent fölülmúlott; a királyi család anyagiakban teljesen tőle függött. Burgio jelentései szerint Szatmári halála után valójában ő uralkodott Sárkány Ambrus országbíróval és Várdai Pál egri püspökkel, de a tulajdonképeni hatalmat sohasem engedte ki kezéből. Ők hárman bocsátották áruba a királyi adományokat, az igazságszolgáltatást, a hivatalokat és püspökségeket. Magukhoz láncolták a császári követet és Szerencsés Imre kincstartót is. Miként Burgio mondja, Szálkái nem is akart segíteni a bajokon, mert ha az ország rendbe jönne, ő nem nyerészkedhetne tovább. Mint humanista köréhez tartozott az.erasmianus Ursinus Velius, aki 1523-ban és 1525 telén Budán tartózkodott és több magasztaló költeményt intézett hozzá. Ezekben, mint az országos ügyek fáradhatatlan intézőjét és amellett a költőt is magasztalja : Atlaszként viseli az ország terheit, de Atlasznál annyival különb, hogy testi erejét a lelki még fölülmúlja. Mária királyné testvérének, a dán királynénak, halálát sírató versei 1526,-i kiadásába Ursinus Szálkái két epigrammját is felvette. Taurinus Stauromachiájában kiemeli Szálkái költői tehetségét és kiválóságát az ékesszólásban. Calcagnini hozzáintézett leveleiben magasztalja Epistolái ésCarmenjei elegánciáját és azoknak gravitas-át és suavitas-át egyaránt kiemeli. Mint költészetben járatos humanista volt ismeretes. Az esztergomi Egyházmegyei Könyvtár Szálkái egy tankönyvét őrzi, amelybe ő Sárospatakon tanultában 1490-ben glosszákat jegyzett. Ezek a glosszák becses adalékok az irodalmi műnyelv történetéhez. Az említetteden kívül más humanisták is felkeresték üdvözlő verseikkel. Néhányat az erdélyi Piso írt hozzá és neki ajánlotta költeményeit »Ad regni Hungáriáé proceres« címmel Nagyszombati Márton bencés szerzetes is. Nem tudjuk, hogy az eddig megnevezett magasrangú egyházi és udvari emberek miként voltak hatással Pelei szellemi irányítására. De ha személyesen nem is ismerkedett meg mindannyiukkal, kétségtelen, hogy sokat hallott róluk és érdeklődési irányának megfelelően tudomást szerzett humanista felkészültségükről és kapcsolataikról. Nem lehetetlenség, hogy magával Piso Jakabbal37)
