A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939

Kelényi B. Ottó: Egy magyar humanista glosszáí Erasmus Adagia-jához

62

nak jellemző egyoldalúságában rajzolta meg a magyar helyzetet. Azt hirdette, hogy Magyarországot a ferences szerzetesek mesterkedései döntötték az egyenetlenségbe és ez volt az oka annak is, hogy az ország a török elleni küzdelemben gyengének bizonyult.20)

A mohácsi csata után Szapolyaival Verbőczy és a köznemesség más, Erasmusszal kapcsolatban nem levő emberek vették át az ország kormányzását.

II. Lajos halálával és Mária királyné menekülésével a királyi udvar Erasmus- köre szerteszéledt. A társaság egyik része, éppen a legelőkelőbbek a mohácsi csatatéren életükkel fizettek közéleti mulasztásaikért. Mária királyné amint a vereség híréről értesült, néhány híve kíséretében Pozsonyba menekült. Vele volt Henckel, Thurzó Elek és többen legjobb hívei közül. Erasmus utolsó Pisohoz írt levelében fájdalmasan emlékezik meg a magyarországi zavaros viszonyokról. Piso szintén menekült és nem sokkal utóbb miután mindenét elvesztette, Pozsonyban fájdalmas lélekkel elhunyt. Haláláról Ursinus Velius értesítette Erasmust. Ursinus Ferdinand szolgálatába lépett és mint udvari történetíró kísérte új urát a magyar- országi harcmezőkön. Erasmus ebben az időben Ferdinánd királlyal is levelezett. Nem győzte figyelmeztetni a királyt, hogy kösse meg mielőbb a békét és hogy legyőzött ellenfelével emberségesen bánjék. A megváltozott viszonyok között Henckel szerepe nőtt meg Erasmus szemében. Henckel, miután rövid ideig Kassán volt, visszatért a királyné mellé Pozsonyba. Innen ír újabb levelet Eras- mushoz, amelyben értesíti az újabb csapásokról. Kassai János Antoninus, aki már előbb külföldre került, súlyos lelki betegségben szenved. A megpróbáltatások súlya arra indítja őt, hogy kérje meg Erasmust, írjon az ország szerencsétlen királynéjának vigasztalására az özvegyi sorshoz illő munkát. Arról is értesíti Erasmust, hogy a királyné mindig könyvvel a kezében tanít és tanul. Környezete olyan mint az iskola. A Szentírás olvasásában keres vigasztalást, Erasmus szent- írásmagyarázó paraphrasisait előbb német nyelven, most pedig latin eredetiben napról-napra olvassa. Erasmus szívesen teljesíti Henckel kérését és a keresztény özvegységről szóló könyvét, a »Vidua Christiana«-t21) a magyar királynénak ajánlotta. A műben az özvegy királynét, akinek sorsa a kortársaknál mindenütt nagy részvétet keltett, a szenvedések keresztényi alázatos elviselésére inti. A veszteség nagyságát élénk színekkel ecseteli, amikor Lajos királyt a humanista dicsérő jelzők tömegével magasztalja és a veszteség nagyságát annak váratlan és gyors voltában is hangsúlyozza. Megemlékezik a királyné buzgó udvari papjáról Henckelről is, akinek igaz keresztény lelkülete buzdította őt a könyv megírására.22)

Míg a budai Erasmus-hívők tábora teljesen megszűnt, amíg annak egyik lelke Thurzó Elek Biese várába húzódott vissza, a másik része mint a szerény Brodarics István, a nemzeti király: Szapolyai János szolgálatába állott. Mária királyné és környezete nagy gyönyörűséggel olvassa Erasmus könyveit. Henckel köszönőlevelet írt Erasmushoz, biztosította őt a királyné kegyéről és bizalmáról. A »Vidua Christiana« szolgált alkalmul arra is, hogy egy újabb magyar híve támadjon, aki közli Erasmusszal, hogy a mű a királyné megtört lelkét mily csodás módon vigasztalta meg. Az új Erasmus-hívő Oláh Miklós volt, aki Erasmushoz írt első levelében elmondja, hogy noha személye szerint nem ismeri őt, könyvei útján mégis kedves és ismerős számára. Oly ismerősének tekinti őt, mint akivel naponta van együtt. Ez a vallomás bizonyítja, hogy Oláh már régen Erasmus híve volt, régebben mielőtt levelezni kezdett volna vele. Erasmus szívesen vette a királyné titkárának és bizalmasának közléseit annál is inkább, mert Henckel Jánost ekkor távolították el Mária mellől, aki bátyja, V. Károly rendeletére