A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1939

Koch Lajos: Seyler József Antal ismeretlen d-moli miséje a Fővárosi Könyvtárban

151

történhettek. Ezentúl saját elgondolása szerint tanította a zenét a várbeli zeneiskola növendékeinek, akiknek száma tekintélyes volt, mert a Várban azokban az években közel 4000 lélek lakott.1)

Két állásában teljesített működésével nem mindig állott arányban jövedelme. A jobb megélhetésért való küzdelem Seyler egész budavári működését végigkísérte. Mint régenschori fizetését a Budai tanácstól kapta. Seyler, valamint a zenészek és énekesek fizetése az 1811. évben 1016 forint volt. 1811 XI. 1-től 1812 X. végéig a fizetés 925 forint. Ebből Seylerre 109 forint jutott.2) Ehhez járult évi 200 forint lakbér. Ilyen magas szálláspénzt azért kapott, meVt a reggeli templomi szolgálat ellátása miatt a templomhoz közel kellett laknia.3) A rajzés zeneiskolának különálló költségvetése volt. Ez 800 írtban volt meghatározva az 1780 V. 11-én kelt decretum értelmében és a pécsváradi apátság jövedelméből nyerte fedezetét. A 800 forintból 300 volt a rajztanár fizetése, 200 forint a zenetanáré, 300 forintot pedig az iskola egyéb szükségleteire fordítottak. A zenetanár fizetése valószínűleg azért volt kisebb összegben megállapítva, mert egyúttal régenschori is volt és mint ilyennek a meghatározott fizetésen felül a stólapénzek (esküvők, temetések, gyászmisék) is biztosítottak jövedelmet. Megengedték, hogy a zenetanár ének- és zenenövendékeket magánúton is oktasson. Seylernek a fizetésen kívül a zeneiskolától negyedévenkint 37 forint 30 krajcár lakáspénz is járt,4) mert természetbeni szállást a rajz- és zeneiskola helyiségeiből csak a rajztanárnak tudtak biztosítani.

Alighogy véglegesítették Seylert állásában, végigszáguldott a Monarchián az 1811 márciusi szomorú emlékű Wallis-féle népcsalás, a devalváció. A forint vásárlóértéke egyötödére csökkent. Nagyon sokan elszegényedtek. Seyler jövedelme is megcsappant. Ekkor ő is megindította harcát a családja és a maga fenntartásának biztosítására. A templomi zenészeket mindig szűkösen javadalmazták. Emiatt gyakoriak voltak a széthúzások és perlekedések közöttük. A Mátyás-templom énekeseinek és zenészeinek fizetéséről 1771 X. 1-ről keltezett Regulatio maradt fenn.5) Ebben a 14 főből álló személyzet összes fizetése 700 forint összegben van megállapítva. Ezzel nem voltak megelégedve és folyamodványban fordultak egyenesen Mária Terézia királynőhöz, aki 1776-ban a kórus fizetését kielégítő módon rendezte. A megélhetésért való küzdelem kálváriáját Seyler is megjárta. Az Országos Levéltárban feltalálható Seyler-okmányok legtöbbje a fizetés helyreállítására és felemelésére vonatkozik.6) Alighogy köztudomású lett a devalváció szomorú ténye, 1811 III. 5-én Seyler musicus magister és Siegwart magister graphidis, akiket közös sorsuk jó tíz esztendőre egymáshoz kapcsolt, kérvényt intéztek a Helytartótanácshoz és József nádorhoz, amelyben fizetésük ötszörösére való felemelését (vagyis a régi értékű fizetés visszaállítását) kérik.7) Beadványukban arra kérik a nádort, hogy az ötszörösre felemelt fizetés kiutalása fekete bankócédulában történjék és pedig, mert 1. itt, Magyarország főzeneiskolájában a többi tanintézethez hasonlóan 10%-os pótlékot már élveztek,

x) Schams id. mű. 249. 1. ------—...■

2

) Főv. Lvt. Budai számadáskönyvek 1820. 147. k. 320. 1. alján levő oldaljegyzet. Ez az összeg tehát végig szerepel.

3) Főv. Lvt. Cam. 1811. év. 549. sz.

4) Főv. Lvt. Budai számadáskönyvek 1818. év. 145. k. 128. 1.

6) Főv. Lvt. Budai tanács jk. 1771. Föl. 176.

6) Orsz. Lvt. Magy. kir. Htt. 1811. év 11.719., 21.533. sz.; 1814. év 29.722. sz. ; 1815. év 2056., 26.098., 32.601. sz. ; 1816. év 7131. sz.; Orsz. Lvt. magy. kir. kanc. 1816. év 236. és 2234. sz. alatti akták.

7) Orsz. Lvt. m. kir. Htt. Í811. év 11.719. (kérvény), 21.533. (válasz) azaz Sehol. Nat. 1811. év tons 8., pos. 20, 30.