A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Aquincum irodalma
62 151. Leiter, Hermann Budapest und die oberungarische Donau. Mit 3 Skizzen u. 2 Tafeln. Wien u. Lpzg. 1912. (Sonderabdr. aus dem Qeogr. Jahresbericht aus Oesterreich IX. Jg.) Aquincum, p. 13—18. Aq. műz. 152. Révay József Nemzetközi archeológiái congressus Rómában. = TSz 1913. p. 312—317. 3011 Kuzsinszky B. előadása az aquincumi jeletekről. 153. Aquincum = Lübkers Reallexikon des klassischen Altertums 8. Aufl. Lpzg: Teubner 1914. p. 92. Aq. műz. 154. Wymer, Joseph Marktplatz-Anlagen der Griechen u. Römer. Mit besonderer Berücksichtigung des römischen Forumbaues in der Provinzen. München : Schmidt-Bertsch Verl. 1916. 98 p. 3 t. Aq. múz. Forum-Acquincum. p. 51—52. 155. Schmidt, Ludwig Geschichte der deutschen Stämme bis zum Ausgange der Völkerwanderung. 2. Abt. : Die Geschichte der Westgermanen. Berlin : Wiedmann 1918. Aq. műz. Die Lager Aquincum zur Zeit des Markomannen- u. Quaden Krieges, p. 178, 198. 156. Zeiller, Jacques Les origines chrétiennes dans le provinces Danubiennes de l’empire Romain. Paris: Boccard 1918. Aq. múz. Dans la Valérie, la localité de Sopianae était la residence du gouverneur civil ou praeses, Aquincum, celle du dux ou gouverneur mili- taire, un troisiéme centre était Brigetio dé- tachée de l’ancienne Pannonié superieure, et un quatriéme Intercisa sur le Danube, p. 14. A Aquincum campa longtemps la légió II adiutrix, créée en 70 par Vespasien, qui la composa de marins empruntés á la flotta de Rávenne, affranchis parmi lesquels la proportion d’Orientaux était considérable. p. 21. II est vrai que les monuments mithriaques sont nombreux á Carnuntum et a Aquincum par exemple, et qu’on n'y en a point, ou guérre, mis au jour de chrétiens, et l’on ne peut con- tester que la clientele du mithriacisme fűt plus specialisée et plus concentrée que celle de l’Église chrétienne . . . ; les communautés chrétiennes dés le lile siécle sont dispersées á travers tout l’Empire, il y a par contre des bloes mitraiques plus imposants; célúi des garnisons du Danube en ret un. p. 25. 157. [Szilágyi Sándor] Budapest története. = VK 1922. 3—9. fűz. B 930/4 Aquincum a kelta és a római hódítás idején. 3—4. fűz. 158. Kékesi [Temesváry Alajos] Régi Pilis vármegye történelmi rejtelmei. 1. fűz. Bp. : Stádium 1923. B 930/5 Ismeretlen római emlékek. Az aquincumi dunahidak helye. p. 1—6. 159. Nagy Lajos A. H e k 1 e r : Kunst und Kultur Pannoniens in ihren Hauptströmungen. [Ismertetés.] = Nk 2 (1923). p. 561—562. 2223 160. Nagy Lajos Könyvismertetés a »Budapest régiségei« c. műről. = Nk 2 (1923). p. 783—785. 2223 161. R. Réw Sándor Árpád sírja. =. BN 1923. jól. 14. Bq 071/21 Aquincum város határa a mai Majláth- utca és Szentendrei-út összefolyásánál lehetett. 162. Nischer, Ernst Die Römer im Gebiete des ehemaligen Österreich-Ungarn. Wien : Österr. Schul- bücherverl. 1923. 160 p. 1 t. Aq. műz. Aquincum: p. 23, 40, 49, 72, 76, 82, 91, 120 f, 129, 133. 163. Tausz Béla Buda régi idegenforgalma. Bp. : Arany J.-ny. [1923.] 11 p. (Idegenforgalmi Kvtár.) Aq. műz. Az ismert aquincumi idegenszármazásúak leírása. 164. Zimmermann Die spätrömische Kunstindustrie nach den Funden in Österreich-Ungarn. Wien : 1923. 165. Hehler, Anton Kunst und Kultur Pannoniens in ihren Hauptströmungen. = Strena Buliciana. Commentationes gratulatoriae Francisco Bulic ob XV vitae lustra feliciter peracta oblatae a discipulis et amicis. Zagrabiae: Aspa- lathi 1924. p. 107—118. Aq. múz. Reste einer überlebensgrossen bronzenen Reiterstatue aus Altofen in der Altertumsabteilung des Ung. Nationalmuseums. Ebenda die Inschrift von der Basis der Ehrenstatue des Valerius Dalmatius. — Von Marmorskulpturen erwähnen wir den beim Bau des Parlamentsgebäudes gefundenen weiblichen Kopf, bei dem die Anlehung an pergamenische Vorbilder nicht zu verkennen ist. — Dass neben der mächtig einströmenden Importware auch einheimische Töpferwerkstetten ihr Glück versucht haben, beweisen neben zahlreichen Lampenformen die Ausgrabungen der letzten Jahre in Aquincum, wo eine vollständige Terrasigillatafabrik entdeckt wurde.
