A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
Németh Endre: A tizedes osztályozás fejlődése
165 tanítás, 08 gyűjtemény, 09 történet). Dewey egyszerűen hozzáírja a főszámhoz, pl. 5 Természettudományok, 505 Természettudományi folyóiratok. A brüsszeli DK az alosztási számokat zárójel közé teszi; az előző példa szerint tehát 5(05). A tárgyköröket kifejező osztályok mindig megelőzik a formai alosztásokat. 2. A földrajzi alosztások csoportja, a tárgy és a hely kapcsolatát fejezi ki. Deweynál a földrajzi helymegjelöléseket aTörténelem szakjában találjuk, a 930—999 osztályok alatt. Az osztályozó könyv függelékének első táblázatában pedig felsorolja azon osztályokat, melyekben a földrajzi csoportokat használhatjuk. A fel- használás úgy történik, hogy a 9 után következő és helyet kifejező számot hozzáírjuk a megfelelő szakszámhoz. Pl. 942 Anglia története, 914.2 Anglia földrajza, 554.2 Anglia geológiája. A példa azt mutatja, hogy a tárgyi szempont itt is megelőzi a közös szempontot, vagyis a földrajzi alosztást. Ez az elv azonban Deweynél sok esetben törést szenved. Előfordul különösen a jogtudományban, hogy a földrajzi megjelölés főszemponttá válik és megelőzi az egyes tárgyi fogalmakat. így pl. 347 az amerikai és az angol magánjog szakszáma, míg 349 a többi országoké. A további osztályozás a következő : 347.6 Angol családjog, 349.430.6 Németcsaládjog, 349.439.06 Magyar családjog, stb. itt tehát a változó helymegjelölés után következik az állandó 06-os tárgyi szakszám. A brüsszeli DK földrajzi alosztásai a zárójeles egész számok (1)—(9). Felépítésében Deweyt veszi alapul, de rendkívüli pontossággal és részletességgel bővítve. A brüsszeli osztályozás szigorú következetességgel ragaszkodik itt is a tárgyi szempont elsőségéhez, tehát a tárgyi beosztás mindig megelőzi a földrajzi alosztást. A fenti példát alapulvéve a következő képet nyerjük: 347 Magánjog általában, 347(3)—(9) Magánjog az egyes országokban, 347.6 Családjog általában ; 347.6(42) az angol, 347.6(43) a német-, 347.6(439) pedig a magyar családjogot jelenti. A helymegjelölés fontossága változik. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy helyi szempont szerint keresünk különböző tárgyú anyagot. Ilyenkor a földrajzi alosztás elsőrendű fontosságot nyer vagyis a helyi szempont jelentősebb, mint a tárgyi részletkérdésé. A történelemben és a földrajzban tulajdonképen összeforr a tárggyal, a közgazdaság és a jog főkép helyi szempont szerint tagozódik, más tudománynál (pl. a természettudományoknál) elenyésző a szerepe. Nehéz tehát általános szabályt felállítani arra nézve, hogya helyi szempontmikorelőzzemeg és mikor kövesse a tárgyi beosztást. Eppelsheimer a kettős osztályozást tartja célravezetőnek, tehát külön a tárgy és külön a földrajzi hely szempontjából; gyakorlatilag kétségtelenül ez a legmegfelelőbb megoldás, de kétszeres munkát igényel. A Fővárosi Könyvtár földrajzi katalógusa számos esetben igen értékes szolgálatot tett e kérdés megoldása szempontjából. 3. A »nyelvi« alosztások szorosan összefüggnek a földrajzi megjelölésekkel és sorrendjük is nagyjából egyezik. A Nyelvészetben, a 4-es szakban találjuk felsorolásukat. Az Irodalomban ugyanúgy használható (pl. 42 Angol nyelvészet, 82 Angol irodalom). Ha más tárgyat akarunk nyelv szerint részletezni, akkor Dewey szerint a megfelelő és engedélyezett szakszám után ismét csak egyszerű hozzáírással élünk. Pl. 220.5 Bibliafordítás nyelvek szerint, 220.52 Angolnyelvű bibliafordítás, 220.53 Németnyelvű bibliafordítás, stb. A brüsszeli változatban a nyelvtudomány és az irodalom azonos a Dewey-rendszerrel, egyébként a nyelvi alosztást egyenlőségjel különbözteti meg a főbeosztástól. (Tehát 220.5=2 Angolnyelvű bibliafordítás, 220.5=3 Németnyelvű bibliafordítás.) A brüsszeli nyelvi alosztást bárhol alkalmazhatjuk.
