A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938

Németh Endre: A tizedes osztályozás fejlődése

157

az öt főosztály nagybetűs (A Teológia ; B. Jog; C. Tudomány és művészet; D. Szépirodalom ; E. Történelem.), a második beosztás római szám, a harmadik arab szám, azután ismét nagybetű, végül pedig kisbetű. Pl.

C. Tudomány és művészet

C. III. Természettudomány

C. III. 2. Geológia

C. III. 2. D. Ásványtan

C. III. 2. D. a. Bevezetés az ásványtanba, ásványtani szótár, stb.

Ásványtani kézikönyv DK jelzéssel 549(02)

2. Ernst August Schleiermacher (1852) az abc betűinek megfelelően 25 főszakra bontja rendszerét és ezeket nagybetűkkel jelzi. Minden szakon belül átlag 500 osztályt létesít számjelzéssel. A további osztályozás szintén számjelzéssel történik.

Q Természetrajz

Q 52—143 Geológia, ásványtan stb.

Q 80 Bevezetés, kézikönyv

Természettudományi kézikönyv a DK-ban 5(02)

3. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi-könyvtárának régi rendszerében, amely Martin Schrettinger müncheni osztályozásán alapul, Barna Ignác átdolgozott jelzéseit találjuk (1875), ezek az egyes szakok latinnyelvű megnevezéseinek rövidítéseiből állanak. Pl.

Szakrend III. História

9. História antiqua 14. Hungarica a) historica VI. Anthropologia 2. Paedagogia XI. Jurisprudentia 4. Jus privatum

Jelzés

DK

H. ant.

9(3)

Hung. h.

9(439)

Paed

37

J. priv.

347

4. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában a szakjelzésekre nagy és kisbetűket alkalmaznak (1876).

B Jogtudomány Be Római jog D Orvostudomány Df Állatgyógyászat

DK 34

34(37)

61

619

5. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára hasonlatosan a Széchenyi könyvtárhoz, az egyes szakok megjelöléséül, azok elnevezéseinek a rövidítéseit használja. Alapul azonban nem latin, hanem magyar nyelvű megnevezés szolgál.

Törtlm Történelem M. tört Magyar történelem M. jöldr Magyar földrajz Encycl Enciklopédiák

DK 9

9(439)

91(439)

03