A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1938
A Fővárosi Könyvtár 32. évi jelentése az 1938. évről
12 r Időrendbe csoportosított és Évkönyvünk megfelelő részén közzétett beszerzéseink jegyzékét Cuspinianus (Spieshammer) Joannes 1515-ből származó »Congressus ac celeberrimi conventus Caesaris« c. nyomtatvány nyitja meg, amelyben a magyar király követének és Miksa császárnak tárgyalásairól kapunk értesülést. Laskai Osvát szentbeszéd-gyüjteményének 1516. évi kiadása, az 1519. évi »Chronica von viel und mancherley Historien«, az 1522. évi »Verzeichnusz auss was Ursachen der künfftig Reichsstag ausgeschrieben«, az 1526. évben kiadott »Die Abschrifft aus dem Original, so der Türck .. . allen Christlichen stenden .. . geschrieben haben« a mohácsi vész előtti budai vonatkozású nyomtatványaink sorát egészítik ki. Az »Abschrifft Kü. Ma. zw Hungern . ..« 1527-ben megjelent nyomtatvány/. Fer- dinánd első Budán kiadott intézkedését tartalmazza a luteránusok ellen. Macedóniai Lászlónak Károly császárhoz intézett 1530. évi orátiója a magyarság németpárti táborának kérelmét fejezi ki, hogy a magyar király írásban biztosítsa az elnyomatás ellen mindazokat, akik a török ellen küzdenek. Az 1531-ben kiadott »Artickel des Vertrags Frids und Anstands« Ferdinand és János király között Visegrádon létrejött szerződés szövegét tartalmazza, amely János királyt megerősíti Buda birtokában. Az 1537. évi velencei kiadású pálos misekönyv Remete Szt. Pál budai translatiója szempontjából tartozik szoros gyűjtési körünkbe. A Buda visszafoglalása előtti zavaros politikai és társadalmi viszonyoknak tükre Rubigallus : Quaerela Pannóniáé c. munkája, amely egyszersmind a német birodalom és a magyar királyság közti a török elleni háborúkban való segélynyújtás sokszor emlegetett kérdését tárja összefoglalva elénk. Az 1541. év utáni nyomtatványokban a török elleni hangulat új színt nyer Buda elfoglalásának és a császári hadak vereségének rajzában. Az »Anschlag wider die grausamen blutdürstigen Tyranney des Türcken«, a »Des heiligen Römischen Reichs beharrliche hilff« és a Treffent- licher und hochnützlicher Anschlag« c. 1542-ben megjelent nyomtatványok hangoztatják, hogy Buda elfoglalása miatt a német fejedelmeknek szövetkezniük kell a török ellen, miután már Buda és Pest is elesett és remélik, hogy a birodalmi haderő hamarosan ki fogja szorítani a törököt Magyarországból. Ugyancsak 1542-ből származik Türck Bernardinnak a brandenburgi választóhoz intézett irata, amelyben a szerző a II. Ulászló király udvarában a török harcmodorról szerzett tapasztalatait írja le. Erdösi Sylvester János 1544-ben terjeszti Ferdinánd elé elégiáját, amelyben a keresztény fejedelmeknek követendő mintául a török elleni harcokban Hunyadi János és Mátyás királyt tünteti fel. Sleidanus híres munkájának (De statu religionis et reipublicae) 1555. évi kiadása, Buda elfoglalásának alapos tájékozottságra valló leírásával, szintén új beszerzéseink közé tartozik. Több, a Buda körül lejátszódó apró-cseprő eseményeket krónikás modorban ismertető relatiókon kívül meg kell említenünk Bizarinak 1568. évi Históriáját, Hassensteyn Lobkowitz 1570-ben kiadott, számos Buda történetét érintő költeményes kötetét és ugyancsak ennek a szerzőnek budai vonatkozású Ievelezésgyiijteményét, amelyek egyszersmind a két Jagelló királyról is hangulatos apróságokat örökítenek meg. Bugati 1569-ben megjelent História Universaléja, e hatalmas olasz nyelvű világ- krónika két helyen is foglalkozik Buda elestével. Munster: Cosmografiájának 1575. kiadását, amely Magyarország történetét Attilától 1529-ig foglalja össze és egyben Buda látképével a város történetét is külön ismerteti, Apianus és Gemma Frisius Cosmografiáját, Botero : Reletione Universaléját, Campana: Compendio Historicoját szintén ez évi beszerzéseink során iktattuk gyűjteményünkbe. XVI. sz.- új nyomtatványaink száma összesen 30. XVII. sz.-i nyomtatványaink sorát ugyancsak Cuspinianus két munkája nyitja meg, amelyeknek kiadásai azt bizonyítják, hogy a hírneves szerző munkái
