A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
92 Courtin, René. Essai sur la thérapeutique de crise. 3672 = Revue d’économie politique. T. 49. 1935. p. 1256—1309. A válság okai és keletkezése. Az elhárító intézkedések rendszeresen tárgyalva (termelés szabályozása, ellenőrzés, a pénzakció, a devalváció). Egle, Walter. Saving, investment and crisis. 3709 = The Journal of political economy. Vol. XLIII. 1935. p. 721—742. Gazdasági krízis-elmélet körvonalazása, amely a konjunktúrából indul ki s a piac törvényszerűségeként vizsgálja. Fehr, Walther. Die Krise der Krisentheorie. 2600 = Die Gesellschaft. Jg. IX. 1932. p. 428—440. A gazdasági konjunktúra-elmélet csődöt mondott a jelen válságban. A gazdasági értékelmélet szükségessége. Fellner, Wilhelm. Der Kriseneffekt bei verringerter zusätzlicher Kaufkraftschöpfung. = Zeitschr.f. Nationalökonomie. Jg. 1937.p.91—102. A pénzelméleti egyensúly fenntartásának szempontja, mint kritikus bázis. Gignoux, M. C. Les lois sociales et la crise économique. 4460 = La réforme sociale. T. 53. 1933. p. 176—186. A gazdasági mechanizmus hibái működése felbontja a szociális intézményeket. A Népszövetség szerepe az intézmények reorganizálásában. Grossmann, Henryk. Die Wert-Preis-Trans- formation bei Marx und das Krisenproblem. X 2159 = Zeitschrift für Sozialforschung. Jg. 1. 1932. p. 55—84. A marxizmus elmélete összevetésben a mai válsággal. Jung, Edgar I. Die Wirtschaft in der Zeitwende. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 56. 1929. p. 1—13. A reálpolitika és a szellemi államelmélet hatása a gazdaságra : ma a két irány küzd. Kisléghi Nagy Dénes. A gazdasági individualizmus válsága. 3041 = Közgazdasági Szemle. LVII. évf. 1933. p. 249—256. Elméleti vizsgálat a gazdaság területén jelentkező testületi szellemről. Kries, Wilhelm v. Zur Pathologie der Wirtschaftskrise. 4647 = Deutsche Rundschau. Jg. 58. 1931. p. 1—6. A gazdasági válság történeti és politikai összefüggésben. Neubauer Ferenc. A gazdasági válság kialakulása és fázisai. 3041 = Közgazdasági Szemle. LVI. évf. 1932. p. 243—252. A Népszövetség gazdasági jelentéseihez fűzött kiegészítő megjegyzések. Schaerler, Karl. Rationalisierung. 4702 = Hochland. Jahrg. XXVIII. 1930. p. 535—540. A gazdasági, szociális és kultúrális értékek sülyedése. Trendelenburg, Ernst. Der Kampf gegen die Wirtschaftskrise. 3473 = Zeitschrift für Politik. Bd. XXV. 1935. p. p. 297—311. A gazdasági válság leküzdésére tett intézkedések a különböző államokban. Wilbrandt, Robert. Arbeitslosigkeit und Wirtschaftskrise. 4455 = Die neue Rundschau. Jg. XLII. 1931. p.289—300* A tőkeszegénység, racionalizálás és munkanélküliség összefüggése. Wolff, Robert. Réflexions sur les crises. 3672 = Revue d’économie politique. T. 46. 1932. p. 1288—1320. A krízis gazdasági oldalának áttekinthető, alapos és világos vázlata. Világgazdaság. — Die Weltwirtschaft. Agahd, Ernst. Wir und die Weltwirtschaft. Ursachen und Überwindung d. Wirtschaftsnot. Berlin: Weitsicht Verl. 1931. 357 p. 76984 A válság okainak szocioökonomiai vizsgálata. Világtávlatban nézi a gazdasági erők hullámzását a század elejétől, keresi a tőke szerepét, a kereskedelmi szerződések és a diplomácia hatásait. A protekcionizmus, a nagybank-gazdálkodás bírálata. A szociális felbomlás, a nemzeti öncsalás, a talmi-ideálok kérdéseihez. Szempontja : a nagybankok leépítése. Akerman, Johan. Ökonomischer Fortschritt und ökonomische Krisen. Wien: Spinger 1932. IV, 138 p. 80919 Konjunktúra-elméleti kutatás a krízis okairól. A válság elkerülésének tudományos feltételei. Allix, Edgar. Konjunkturen und Krisen. Internationaler Verkehr. Hauptprobleme der Finanzwissenschaft. Ökonomische Theorie des Sozialismus. Von : —, Attilio Cahiati, Edwin Caman etc. Wien : Springer 1928. 375 p. 63255/4 Gyűjteményes mü alapvető krízis és konjunktúratanulmányai (p. 1—48): Lederer E.: A válságok morfológiája, Synder C. : A gazdasági ciklusok, Lescure I. : Kríztistan. Theoretikus gazdaságelmélet. Angell, Norman. From chaos to control. London: Allen <& Unwin 1933. 214 p. 81691 A gazdasági válság rajza összevéve szociális, pedagógiai és pszichológiai okokkal. A tervgondolkozás előnyei.
