A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
61 Boas, Roman. Soll und Haben der Weltkrise. Basel: Zbinden Verl. 1932. P 149.918.6 A Rudolf Steiner-féle antropológiai irány szempontjából való krízis-szemlélet. Coudenhove-Kalergi, Richard Nik. Ethik und Hyperethik. Lpg: Neuer Geist Verl. 1923. [6] 158 p. 60466 A krízis szellemiségét erősen tükröző mű, amelyben a szerző úgy érzi, hogy valamennyi erkölcsi norma és szabály, amely eddig érvényes volt, megingott. Hangjában is érezhető a válság eltévedt nyugtalansága és zavara. Az eddigi etikát hyperetikával helyettesíti, amelynek legfőbb értéke a megoldott harmonikus személyiség. Negatív struktúrája van, mindazt kívánatosnak tartja, ami a válság emberéből eltűnt. Coudenhove-Kalergi, Richard N. Krise der Weltanschauung. Wien : Pan-Europa. Verl. 1923. X, 145 p. 64275 Erkölcstan és politika köréből való vizsgálatok, amelyek a XIX. szd. értékvilágával leszámolnak és egy új életre épített új arisztokrácia által kormányzott Európát óhajtanak felépíteni. Coudenhove-Kalergi. R. N. Los vom Materialismus! Wien: Pan-Europa Verl. 1931. 235 p. 75108 Az előbbi művekben hasonló hangnemben egy új nemességet és spiritualizmust hirdet. Gundolf, Ernst. & Kurt Hildebrandt. Nietsche als Richter unserer Zeit. Breslau : Hirt 1923. 104 p. 82079 Két tanulmány Nietzsche kor-kritikájával kapcsolatban a német szellem és világnézet kríziséről, amelyet Stefan George költői egyéniségében lát megoldva. Jaspers, Karl. Vernunft und Existenz. Groningen : Wolters 1935. 115 p. 85403 A jelenkor filozófiai helyzetével kapcsolatban Kierkegaard és Nietzsche alapvetése. A jelenkori filozofálás lehetőségei. Michael, Helmuth. Der Wirtschaftszusammenbruch als Weltanschauungskrise. Chemnitz : Selbstverl. 1934. 72 p. P 380.351 A világszemléletekből építi ki az egyes korok gazdasági koncepcióit, pl ; materializmus, kapitalizmus. A jelen válság látszólag gazdasági, valóságban azonban szellemi. A nemzeti-ideális szemlélet térhódítása. Blacker, C. P. Das moderne Weltbild. 2562 = Europäische Revue. Jg. IV. 1928. p. 609—620. A modern ember exisztenciális bizonytalanságainak jele a világképben. Bognár Cecil. A normák alkonya. 2891 = Katolikus Szemle 44. évf. 1930. p. 881—898. A háború felébresztette a hatalmi ösztönt s az emberiség elfordult a normáktól. Eibl, Hans. Das Gesetz vom Verfall der Werte und der Kulturbolschewismus. 1743 = Das neue Reich. Jg. XIII. 1931. p. 859—860. Az értékek válsága és a keresztény megújhodás szelleme. Keyserling, Hermann graf. Weltanschauung und Lebensgestaltung. 74827/5 = Der Leuchter. Weltanschauung und Lebensgestaltung. Hg. v. Gr. Hermann Keyserling. Bd. 5. Darmstadt : Reichl 1924. 7—40 p. A világszemléletek egységesítése ellen. Az emberiség életrendje mindig egyszerűbb lesz, de mindig kevésbbé lehet egybefoglalni. Weber, Alfred. Die Überwindung des Relativismus. 74827/5 = Der Leuchter. Weltanschauung und Lebensgestaltung. Hg. v. Gr. Hermann Keyserling. Bd. 5. Darmstadt: Reichl 1924. 331—342. p. A relativizált világszemléleteken felül az abszolu- tum pontjának keresése. Balfour, Patrick. Society racket. A critical survey of modern social life. Lpzg: Tauch- nitz 1934. 280 p. 84110 A huszadik század viharos évei eltörölték az osztályokat. A modern személyiség fogalom bírálata. A nagyvárosi életforma. A standizálási tendencia. A szellemiség csődje és a dehumanizált társadalom. Az új generáció, mint a válság megoldója : a szélesebb távlat. Berdjajew, Nikolaj. Das Schicksal des Menschen in unserer Zeit. Deutsch von J. Schor. Luzern : Vita nova 1935. 103 p. 84790 A mai ember szellemi, társadalmi és vallásos helyzetének metafizikus mélységgel megrajzolt képe, amelyből határozott erővel emelkedik ki a szerző misztikus orientális kereszténysége. Berdjajew, Nikolaj. Von der Bestimmung des Menschen. Versuch einer paradoxalen Ethik. Deutsch v. J. Schor. Bern : Gotthelf Verl. 1935. 399 p. 86808 B. jellegzetes képviselője az ú. n. filozófiai antropológiának, amely azt tartja, hogy a válságból való megújulást nem az intézményeken, hanem az emberen kell kezdeni. Ilyen megújító tendenciával írja meg jelen erkölcstanát, amely, mint B. minden műve lényegesen új és mély. Alapvető erkölcsi tételeket tár fel és némely elemzésében tökéleteset nyújt (pl. a közönségesség, mint bűn ; vagy : a démonikus hétköznapiság). Entretiens la formation de l’homme moderne. De J. Destrée, K. Capek, F. Coppola [etc] Paris : Soc. des Nations. 1936. 228 p. 86501 Az emberi eszme és a válság. — Die Krise der Idee des Humanen.
