A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Aktuális kérdések irodalma a Fővárosi Könyvtárban. 53. sz. : A világválság
58 A modern világ rendkívüli hatalmi felkészültségével, technikájával és anyagi módszereivel nem tudott ehhez mért politikát, morált, jogot és eszményt teremteni s ebben az aránytalanságban fel kell oszlania. A jövő megoldás kérdését a szerző nyitva hagyja. Valéry, Paul. Regards sur le monde actuel. Paris: Stock 1933. 214 p. Európa nagysága és hanyatlása. A történetről. Politika. Kelet és nyugat. A haladásról. A háború előtt és után. Valéry, Paul. La crise de l’Esprit. = Varieté. Paris: Gallimard 1924. 11—49. p. Az európai szellem elemzése. A szellem túlérése. A kultúra alkonya. A kultúrák is olyan halan- dóak, mint minden, ami a világban van. Binding, Rudolf G. Ecce Europa. 2562 = Europäische Revue. Jg. I. 1925. 73—78. A szellem forradalmi feltörése nélkül Európát mai helyzetéből nem lehet megmenteni. Hamvas Béla. Krízis és katarzis. 2450 = Társadalomtudomány. 1936. p. 1—20. A krízis a modern emberiség drámai sorshelyzete, amelyet csak az egyetemes megtisztulás, katarzis oldhat fel. Hamvas Béla. Modern apokalipszis. (A világkrízis irodalma.) 2450 = Társadalomtudomány. XV. évf. 1935. p. 113—147. Szellemi, vallási és társadalmi válság művei fölött tartott szemlélődés abból a szempontból, vájjon indokolt-e a modern apokaliptikus irodalom. »Azt a nézetet, hogy válság nincs, lehet tartani, de époly fölösleges, mint azt, hogy a válság végzetes.« Hasse, Else. Die neue Zeitkrankheit. 4702 = Hochland. Jg. XXIX. 1931. p. 65—71. Az ember a rosszkedv és élvhajhászat végletei között. Halasy-Nagy József. Korunk szelleme. 87375 = Korunk Szelleme. Bp : Dante (193?) p. 3—15. A funkcionális élet- és világfelfogás krízise a demokráciában a kapitalizmusban és a tudományban. Megoldást csak a teremtő géniusz hoz. Heuser, Kurt. S. O. S. Zur geistigen Lage. 2562 = Europäische Revue. Jg. VII. 1931. p. 161—171. A fehér faj prometheusi szellemének letörése. Komis Gyula. A szellemi munka válsága. 2450 = Társadalomtudomány. 1931. p. 3—27. A szellemi munka társadalmi funkciója, összehasonlítás az egyes államokban a szellemi munka szerepére vonatkozólag. A mai válság egyik legfőbb oka a kultúra-emelkedés. Pannwitz, Rudolf. Die Krisis der Freiheit und der Aufbau des Menschen. 2562 = Europäische Revue. Jg. VI. 1930. p. 153—164. A vallás világából kilépő »szabad ember« feladja maga körül a nem szabad viszonyokat. A szabadság a tömegre is kiterjed és a tömegindividualizmus vissza nem tartható többé. A szabad ember teremtőereje. Przywara, Erich. End-Zeit. 4644 = Stimmen der Zeit. Bd. 119. 1930.345—358. p. A krízis világhelyzetének és a legfontosabb krizeo- lógiai műveknek elemzése. Przywara, Erich. Die neue Zeit. 4644 = Stimmen der Zeit. Bd. 119. 1930. 271—283. p. A válság szellemének analízise a nagy költőkben és gondolkodókban. Schmidt, O. K. Gestalter der Zukunft. 2943 = Neugeist. Jg. 1937. H. 4. p. 185—189. A jelen szellemi válság és a sors alkotásai a jövőben. Schütz Antal. Tegnap és holnap között. 3891 = Katolikus Szemle. 1937. p. 257—266. A krízis irodalmának szemlélete főképen Rohan K. hg. könyvének korrektívuma. Wolfskehl, Karl. Geistige Strömungen unserer Zeit. 2562 = Europäische Revue. Jg. IV. 1928. p. 356—365. Általános áttekintés a szellemi jelenségek fölött és a gondolkozás válságtöréspontjának kutatása főként az irodalomban és a tudományban. Wust, Peter. Die Säkulasierung des europäischen Geistes und ihre Überwindung in der Gegenwart. 4702 = Hochland Jg. XXIII. 1925. p. 1—19., 195—213. Szellem és természet ellentéte vonul végig az európai kultúrán, amely most szekularizálódik. A megoldást az intelligencia apostoli tevékenységében látja. Vallásos válság. Beekman, E. H. M. Gott, Mensch, Technik, Wissenschaft. Paderborn : Schöningh 1937. 515 p. 88577 Nagyterjedelmű mű, amely két szempontból jelentős : szemlélete a kulturális és szellemi élet széles területét öleli fel és a világpusztítás életromboló technikai racionalizmus határait sok oldalon mutatja be ; másodszor a vallási megújulás szellemével teljesen áthatott gondolkozó, akinek biztos távlata és ítélete van a jelenkori zavarban. Az »Európa pusztulása« című fejezet az apokaliptikus krízis-irodalom egyik legjelentékenyebb részlete.- Religiöse Krise. Benda, Julien. La Fin de Péternek [192?] 5. ed. Paris: Gallimard 1929. 263 p. 70569 A tudomány, a pozitivizmus, a jobb és baloldali politika szellemével szemben a metafizikai világnézet hangsúlyozása. A szerző az említett irányokban az »emberi« tájékozódást látja s ezzel szembeszegi a »divinális«-at, amely az abszolút. Az álláspont következményei. Christiansen, Broder. Der neue Gott. München: Felsen-Verl. 1934. 175 p. 84198
