A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1937
Egy népkönyvtár nevelő munkássága nőolvasói körében
143 nőolvasók keresik. A kalandos regények 7-0%-os szereplését az magyarázza, hogy olvasóink 55-4%-a 15—26 évesekből áll. Az életrajz-regény, az utóbbi évek divatos műfaja, nálunk nagyrészben az ismeretterjesztő anyagban szerepel és ott domináns helyet foglal el, a »9« szak (történelem, földrajz, életrajz gyűjtőfogalom alatt). A hazafias regény olvasásának 1-7%jos olvasási százalékát az magyarázza, hogy ilyen tárgyú könyvünk aránylag kevés van a felnőttek irodalmában és ami van, inkább a történelem-szakcsoportba tartozik. Humoros tárgyú könyvet (3-5%) nők között is leginkább a szellemi munkások olvastak. Természetleíró és néprajzi vonatkozású könyvek inkább az ismeretterjesztő irodalom körébe tartoznak, de néhányat mégis ide, a szépirodalmi könyvek közé kellett soroznunk. Ilyenek: Buck, Bársony 1., Salten, Fleuron stb. könyvei. Ezeket nőolvasóink sűrűn olvassák. Háborús tartalmú szépirodalmi könyvet nőolvasóink csak nagyon kis mértékben olvastak. Nagyjában nőolvasóink ismeretterjesztő olvasására is vonatkoznak a XIII. és XIV. tábláról mondottak. Itt, sajnos, még kevesebb adattal rendelkezünk. Taglétszámunkban (III. sz. tabella) az intellektuális csoport a tanulók és egyetemi hallgatók nélkül 47-5%-kal szerepel, míg a két munkásnő-csoport 18-0%-kal (III. sz. tabella), az ismeretterjesztő könyvek olvasásában az intellektuális csoportok 47-4%-kal, a munkáscsoportok csak 15-4%-kal szerepelnek. Munkásnő-olvasóink érdeklődése az ismeretterjesztő könyvek iránt lanyha. Korábbi statisztikai megfigyelésünkből tudjuk (Ifjúsági Vezető XI. évf., 7—8. számban Fort S. : Egy fővárosi népkönyvtár élete számokban), hogy munkás férfiolvasóink ismeretterjesztő olvasása ezzel szemben intenzív volt. Ez a jelenség arra ösztönöz, hogy ismeretterjesztő anyagunkat erősebb ajánlással munkásnő-olvasóinkkal is meg- kedveltessük. Itt van leginkább szükség az ismeretek pótlására. Intellektuális nőolvasóinkat főleg a regényes életrajzok, utazási, útleírás és művészeti könyvek érdeklik. Népszerű vallástudományi könyveinkből az észlelési idő alatt az egyetemi hallgatónők és a munkásnők csoportja nem olvasott ismeretterjesztő könyvet. Tanuló-csoportunk ismeretterjesztő olvasását elsősorban az iskola irányítja, itt ezért az irodalomtörténet emelkedik ki leginkább. Művészeti könyveinket az intellektuális és tanuló-csoportba tartozó olvasóink keresték, de érdeklődéssel fordult a művészet felé a munkásnők csoportja is. A társadalomtudomány köréből főleg a neveléssel foglalkozó könyvek érdekelték nőolvasóinkat. Egyetemi hallgatónő olvasóink érdeklődését is a tanulmányi követelmények szabályozták. Az ismeretterjesztő könyvek olvasása a korral fokozatosan csökken. A tanulóévek intenzív és az ezt követő évek hanyatló irányú ismeretszerzési kedvet mutatnak. Nőolvasóink olvasását általánosságban is jellemzi, hogy ismeretterjesztő könyvet viszonylagosan keveset olvasnak, 86-2% szépirodalommal szemben mindössze 13-8% ismeretterjesztő mű olvasását észeltük. Tapasztalati és adatbeli tényekből leszűrhetjük azt, hogy könyvtárunknak fokozottabb erővel kell nőolvasóit az ismeretterjesztő könyvek olvasására serkenteni, mert a könyvtár nevelő célját elsősorban ismeretterjesztő anyagán keresztül teljesítheti. A XVI. sz., XVII. sz. és XVIII. sz. körgrafikonok a megfigyelés 90 napjának összesített eredményét mutatják. Megtudjuk ebből, hogy 588 nőolvasónk (az összes olvasók 38-5%) érdeklődése műfaj, nyelv- és ismeretterjesztő szempontjából miként oszlik meg. A XVI. sz. körgrafikonban a regény 81-4%-os olvasása mellett eltörpül az elbeszélés, költemény és színmű olvasása. Amint látjuk, ma a regény a domináló olvasmány. Költeményt kevesen olvasnak. Ami érdeklődés ez irányban megnyilvánul, azt elsősorban az iskolai tanulmányok indokolják. A magyar,
