A Fővárosi Könyvtár évkönyve 1935
Kelényi B. Ottó : Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma 1683—1718
45 latos epizódszerű jelenségekre figyel fel. Ellenben a XV. században keletkezett és azóta rendkívül elterjedt röplapok és újságok (Neue Zeitung, Relatio etc.) szinte beláthatatlan számban ismertetik a keresztény világnak nagy eseményét és az 1686. évi újságok tekintélyes része csak erről a tárgyról szól. Nem egyszer szinte naponkinti beszámolót nyújtanak a hadi helyzet alakulásáról és az eseményeket alaposan kimerítik. Különösen gazdag eseményanyagot nyújtanak az olasz »Giornale«-k és »Relazione«-k. Bibliográfiánkban ezeknek összefoglalása először történik meg. A bolognai Marescandoli, Longhi és Soliani, a modenai Degni, a római Ercole, a luccai Benacci és Paci, a velencei Cagnolini a nevezetesebb kiadók, akik Buda felszabadításáról nagy sorozatokat közölnek. De ezenkívül a spanyol, portugál, német angol és holland kiadók is szép számmal közölnek híreket a magyarországi harctérről. Némely ilyen újság és röplap visszapillantást vet Buda múltjára és az ostrom leírásánál beleszövi Buda első elestének, valamint azoknak az eredménytelen kísérleteknek ismertetését is, amelyekkel a keresztények e fontos várat két évszázadon át visszafoglalni igyekeztek. Nem ritka az újságok között Buda ábrázolásával ellátott, sokszor nagyalakú lap sem, amelyeknek dúcait különböző nyelvű újságok díszítésére használták fel. A XVII. századi olvasók számára Magyarország egyike volt a legismertebb és legérdekesebb országoknak. A régi eltorzított Magyarország helyett lassanként a történelmi Magyarországot ismeri meg Európa közvéleménye. Ez a Magyar- ország ugyan a valóságképtől még távoláll, de mégis alkalmas arra, hogy a barokk képzelet és életforma keretébe hazánknak megismeréséhez és szerepéhez méltó vonásokat vigyen. A Magyarországról alkotott fogalmi kép Buda ostromainak hatása alatt oly teljessé lesz, hogy ahhoz a következő évszázad eseményei sem voltak képesek élethűbb, valóságszerűbb magyarságrajzot varázsolni. A szorosan vett történeti és geográfiái munkák műfajilag sokszor nem választhatók el a romantikus elképzeléssel és stílussal megírt, széles ismertetési kör számára szánt népies jellegű történeti munkáktól. De még ez utóbbiakban is a valóságkép a század első felének irodalmánál sokkal élesebb a felszabadító hadjáratokban résztvett írók élményszerű tapasztalatai alapján. Az ostromokat számos hadimérnök, író, költő és magas műveltségű katona is kísérte. A hadjárat eseményeinek hadinaplókban való megörökítése magával hozta, hogy a felszabadított várat és várost külső megjelenítése is erősen megváltozik, és ezáltal a régi sablonos fogalmak értékes új elemekkel egészülnek ki. A politikai, geográfiái és hadtörténelmi irodalom terén is az első hely az olasz és német nyelvű munkákat illeti meg. Nem egy közülük ma is forrásértékű. Az olasz irodalomból a legtöbb egyéni vonást Sempliciano Bizozeri, Casimiro Freschot és Ercole Scala munkáiban találjuk, míg a hadikrónikák közül Giovanni Paulo, Zenarolla, Mioni, Chiarello és Francesco Leone adnak különösen értékes tudósításokat. A korszak hatalmas német irodalma nemcsak megjelenésének éve, de hatásainak szempontjából is Birken »Donau-Strand«-jával kezdődik. Nagy elterjedésnek örvendtek az»Ungarisches Städt-Büchlein« kiadásai, továbbá Krekwitz, Boetius, Happelius, Feigius, Zeiler
